Csípős fásgereben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Csípős parásgereben szócikkből átirányítva)
Csípős fásgereben
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Thelephorales
Család: Bankeraceae
Nemzetség: Hydnellum
Tudományos név
Hydnellum peckii
Banker 1912
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csípős fásgereben témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csípős fásgereben témájú médiaállományokat és Csípős fásgereben témájú kategóriát.

A csípős fásgereben (Hydnellum peckii) a Bankeraceae családba tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A csípős fásgereben kalapja 3-10 (20) cm széles, alakja először bunkós, kissé domború, majd párnás; idősen laposan vagy bemélyedően kiterül. Széle szabálytalan, néha lebenyes, lekerekített; idősen éles. Felszíne egyenetlen, gödörkés, bársonyos-nemezes. Színe fiatalon fehéres vagy halványrózsaszín, majd barnásrózsás, idősen barna, végül feketés színű lesz. Fiatalon vér- vagy borvörös színű folyadékcseppeket izzad. Földtől mért magassága 3-10 cm.

Húsa szívós, rostos, parafaszerű; színe rózsásbarna, zónázott. Szaga nem jellegzetes vagy kellemetlenül édeskés, íze égetően csípős.

Termőrétege tüskés, a tönkre is mélyen lefutó. A tüskék 1-5 mm-esek, a széle felé rövidebbek. Színük fehéres, rózsásfehér, majd rózsásbarna, szürkésbarna.

Tönkje 3-6 cm magas és 1-3 cm vastag. Alakja tömzsi, vaskos, sokszor szabálytalan, lefelé vékonyodhat, a tövénél gumós. Színe a kalapéhoz hasonló felszíne nemezes-bársonyos, gyakran rátapadnak a talajszemcsék, növényi maradványok.

Spórapora barna. Spórája kerek vagy széles ellipszis alakú, felszíne laposan gumós, mérete 4,5-5 x 3,5-4,7 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A fiatal példányokhoz a nem csípős izzadó fásgereben, az idősekhez a gödörkés fásgereben vagy a bársonyos fásgereben hasonlíthat.

A csípős fásgereben
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

tüskés

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

lapos

lefutók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Savanyú talajú hegyvidéki fenyvesekben él, főleg luc alatt. Augusztustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]