Csípős fásgereben

	A csípős fásgereben; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan

Csípős fásgereben
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Thelephorales;
Család:	Bankeraceae;
Nemzetség:	Hydnellum;
Tudományos név
	Hydnellum peckii; Banker 1912
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Csípős fásgereben témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csípős fásgereben témájú médiaállományokat és Csípős fásgereben témájú kategóriát.

A csípős fásgereben (Hydnellum peckii) a Bankeraceae családba tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A csípős fásgereben kalapja 3-10 (20) cm széles, alakja először bunkós, kissé domború, majd párnás; idősen laposan vagy bemélyedően kiterül. Széle szabálytalan, néha lebenyes, lekerekített; idősen éles. Felszíne egyenetlen, gödörkés, bársonyos-nemezes. Színe fiatalon fehéres vagy halványrózsaszín, majd barnásrózsás, idősen barna, végül feketés színű lesz. Fiatalon vér- vagy borvörös színű folyadékcseppeket izzad. Földtől mért magassága 3-10 cm.

Húsa szívós, rostos, parafaszerű; színe rózsásbarna, zónázott. Szaga nem jellegzetes vagy kellemetlenül édeskés, íze égetően csípős.

Termőrétege tüskés, a tönkre is mélyen lefutó. A tüskék 1-5 mm-esek, a széle felé rövidebbek. Színük fehéres, rózsásfehér, majd rózsásbarna, szürkésbarna.

Tönkje 3-6 cm magas és 1-3 cm vastag. Alakja tömzsi, vaskos, sokszor szabálytalan, lefelé vékonyodhat, a tövénél gumós. Színe a kalapéhoz hasonló felszíne nemezes-bársonyos, gyakran rátapadnak a talajszemcsék, növényi maradványok.

Spórapora barna. Spórája kerek vagy széles ellipszis alakú, felszíne laposan gumós, mérete 4,5-5 x 3,5-4,7 µm.