Csávázás (növényvédelem)
A csávázás a preventív védekezési módok közé tartozó egyik növényvédelmi eljárás;[1] bizonyos fizikai vagy kémiai hatáson alapuló védekezés a szaporítóanyag felületére tapadt, esetleg annak a belsejében élő kórokozók, avagy a magban illetve a talajban élő állati kártevők ellen. Vannak vegyszeres (csávázószerrel történő) illetve vegyszermentes (biológiai) változatai.
Vegyszeres csávázás[szerkesztés]
- A vegyszeres csávázás történhet nedves, száraz eljárással, illetve gáznemű eljárással.
Nedves csávázás[szerkesztés]
Nedves csávázásnál a magot csávázó oldatban áztatják vagy azt permetlé formájában juttatják rá, így a kórokozók már a vetés előtt elpusztulnak. A magvak belsejében élő kórokozók ellen szisztematikus szerek vagy meleg vizes csávázás alkalmazása szüksége.
Száraz csávázás[szerkesztés]
Porcsávázás esetén a kezelt magvak fertőtlenítése a talajban megy végbe.
Gáznemű eljárással[szerkesztés]
Csávázószerek[szerkesztés]
A csávázószerek tartalmazhatnak magserkentő és csírázást védő anyagokat is. Hatóanyaguk lehet: réztartalmú szerves vegyület, benomil, kaptán, TMTD, továbbá karbofurán típusú.
Vegyszermentes csávázás[szerkesztés]
A vegyszermentes, úgynevezett biológiai földművelés esetén bizonyos növények magjait (hüvelyesek, káposztafélék ) kamilla vagy macskagyökér főzetbe áztatják, ezzel érik el a kórokozók pusztulását és a magonc védelmét.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
- ↑ Zöldkalendárium. [2010. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 18.)
Források[szerkesztés]
- Magyar nagylexikon 5. kötet 776. old.