Császári és Királyi 1. I. Ferenc József Huszárezred

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Husar 1.Rgt

Az 1. "Császár" Huszárezred a Habsburg Birodalom Hadseregének egyik huszárezredeként lett felállítva. AZ 1867-es Kiegyezést követően az ún. Közös Hadsereg alakulata volt az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlásáig.

Császári és Királyi 1. I. Ferenc József Huszárezred emblémája

Az ezred 1769-ben kapta a 2. Lovassági Ezred megnevezést.

1898. november 30-án az az ezredet kitüntették a goldene Inhaber-Jubiläums-Medaille verliehen. Ezt az érmet az ezred ezüst trombitáján kellett elhelyezni. Az érem elülső oldalán I. Ferenc József portréja látható az ezredtulajdonosi egyenruhájában. Alatta a felirat „Franz Joseph I.“ és a koronás címer található. Az érem hátoldalán a következő felirat volt olvasható: „Der Inhaber seinem Husaren-Regimente Nr.1, 1848 bis 1898“.

1915-ben az összes ezred nevét megszüntették. Ezután az alakulat Császári és Királyi 1. Huszárezred néven szerepelt. Ezt a gyakorlatban nem tudták kivitelezni, mivel a háború miatt bevezetett költségcsökkentés nem tette lehetővé új nyomtatványok és pecsétek készítését. Másfelöl senki sem tartotta be ezt az utasítást, és továbbra is "Császár-Huszárezrednek" hívták az ezredet.

Története[szerkesztés]

I. Ferenc német-római császár 1756-ban a Nyitra vármegyei Holicsban saját költségére fel állított egy huszárezredet, amit "A Császár holicsi újonnan felállított huszárezredének" hívtak kezdetben.

A Hétéves háború kitörését követően az ezredet 1757-ben, mielőtt hadra kelt volna Csehországból a császár meglátogatta és egy lovassági zászlót adományozta meg. Ezek után viselte a "Császár-huszárok" megnevezést.

1768-ban az ezredet a megszüntetett "Hadik Huszárezred" egy századával megerősítették és ekkor kapta a hadseregen belüli 2. Huszárezred címet.

1775-ben a megszüntetett "Török Huszárezred" ezredesi osztályát beolvasztották a "Császár-Huszárezredbe".

1798-ben a 4. osztályt az újonnan felállított 5. Huszárezrednek át kellett adnia. Az ezredet újból átszámozták és ekkor kapta meg a megszűnéséig viselt 1-es sorszámot.

Az 1848-forradalom és szabadságharcot követően az ezredet újjászervezték Prossnitzban és Mährenben. 1860-ban a újjászervezett 4. huszárosztályt feloszlatták és a legénységét felosztották az ezred többi osztályában. Négy tizedest átvezényeltek az 1. Önkéntes Huszárezredhez.

Kiegészítő körletek[szerkesztés]

Az ezredet a következő területekről egészítették ki:

Békehelyőrségek[szerkesztés]

I. II. III.

Ezred tulajdonos[szerkesztés]

Második tulajdonos[szerkesztés]

Ezred-parancsnokok[szerkesztés]

I. II. III.
  • 1756 Gróf Almásy Ignác ezredes
  • 1763 Báró Kiss Ferenc ezredes
  • 1773 F. Rappolt ezredes
  • 1774 Báró Hajnácskői Vécsey Sándor ezredes
  • 1783 Fábry Mihály ezredes
  • 1784 Szoboszlói Mészáros J. ezredes
  • 1789 Báró Blascovich P. ezredes
  • 1794 Felsőőri Nagy F. ezredes
  • 1798 Gróf Keglevich J. ezredes
  • 1799 Keszler J. ezredes
  • 1805 Báró Graffen A. ezredes
  • 1805 Gróf Neipperg A. ezredes
  • 1809 Báró Szent-György A. ezredes
  • 1812 V. von Jünger ezredes
  • 1815 Legeditsch J. ezredes
  • 1828 J. von Derra ezredes
  • 1833 Báró F. von Wachenheim ezredes
  • 1840 Báró Ottinger Ferenc ezredes
  • 1846 Gróf Joseph Castiglione ezredes
  • 1847 Ferenc József Főherceg (2. Ezredes)
  • 1848 Lázár Zsigmond ezredes (szabadságharc alatt)
  • 1848 Bárczay János ezredes (szabadságharc alatt)
  • 1848 Kazinczy Lajos alezredes (szabadságharc alatt)
  • 1849 Mesterházy István ezredes (szabadságharc alatt)
  • 1849 Színi Sebő Alajos alezredes (szabadságharc alatt)
  • 1849 Gróf Erdődi Pálffy Móric ezredes (újjá szervezés után)
  • 1854 Gróf H. Schaaffgotsche ezredes
  • 1859 Plato von Bakalovich ezredes
  • 1860 Báró Tóth Sándor ezredes
  • 1866 Rigyitsky von Skrbestje ezredes
  • 1869 Erös von Bethlenfalva ezredes
  • 1874 von Mehlem ezredes
  • 1874 Merlot ezredes
  • 1875 Wussin ezredes
  • 1878 Dreihann Freiherr von Sulzberg am Steinhof alezredes – ezredes
  • 1879 August Ritter v. Baccarcich, ezredes
  • 1884 Nassaui Vilmos trónörökös herceg ezredes
  • 1888 Felsőőri Farkas A. ezredes
  • 1894 Turkovich E. ezredes
  • 1895 A. Littke alezredes – ezredes
  • 1903 Ernst Freiherr Unterrichter v. Rechtenthal ezredes
  • 1907 Artur Ritter Peteani von Steinberg ezredes
  • 1911 Viktor von Mouillard ezredes

Hadműveletek[szerkesztés]

Hétéves háború

  • 1757-ben közvetlenül a csehországi felállítása után az ezredet az 1. sziléziai háborúban be is vetették. Részt vett a bilani és kolini csatában. Majd következett Görlitz, Schweidnitz és Boroszló. A leutheni csatában csak részlegesen vett részt.
  • 1758-ben Csehországban harcolt. Részt vett a praussnitzi csatában, hermannseifeni csatában, Trautenaunál és a hochkircheni csatában.
  • 1759-ban harcolt Greiffenbergnél, Maxennél és Meißennél.
  • 1760-ban részt vett a torgaui csatában.
  • 1761-ben aktívan harcolt Szászországban.

Koalíciós háborúk

Oroszországi hadműveletek

Felszabadítási háborúk

  • 1813-ben a csehországi és szászországi fő hadsereg részeként harcolt Wüst-Olbersdorfnál, Reichenbergnél, Kratzaunál, a lipcsei csatában, illetve Hochheim bevételében.
  • 1814-ben az ezred az ún. Déli-Hadsereghez tartozott és előőrs harcokban vett részt Meximieuxnál, Macon és St. Juliennél.
  • 1815-ben a megszálló hadsereg részeként bevette Straßburgot és Hüningent. Harcok Hausbergnél.
Huszárok a lipcsei népek csatájában

1848–49-es forradalom és szabadságharc

  • 1848-1849-ben a huszárezred részt vett a császári hadsereg elleni forradalomban és szabadságharcban.
  • 1849-ben az ezredet újjá szervezik.

Szárd–francia–osztrák háború

  • 1859-ben az itáliai-hadjárat során a VII. és VIII. Hadtestek között felosztották. Részt vett a casale-i-, vercelli-ei-, castenedolo-i, varese-i és a magentai csatában. Egy század harcolt a solferinói csatában.
  • 1866-ben 5 századdal részt vett a custozzai csatában.

Első világháború

  • A huszárezred eleinte ezred kötelékben harcolt a keleti-és dél-keleti fronton, majd hadosztály közvetlen huszárosztályként felosztva. A háború vége felé gyalogosként vetették be az ezredet. Majd 1918-ban a felszámolták a győztes hatalmak nyomására.

Megszüntetése[szerkesztés]

1918. őszén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország kikiáltotta függetlenségét. A frontokon harcoló alakulatokat haza szállították és a fegyverszüneti egyezmény értelmében felszámolták őket. Ez a sors jutott a nagy múltú Császári és Királyi 1. I. Ferenc József Huszárezred számára is. A hivatalos források szerint viszont a Császári és Királyi Hadügyminisztérium alá tartozott és mivel Magyarország függetlenné vált nem hívhatta volna haza a többnyire magyar sorállománnyal rendelkező ezredet, hogy megszüntethesse. Ezt csak is a K.u.K. Hadügyminisztérium tehette volna meg. Nem tudni pontosan, hogy ez valaha meg is történt-e.

1914. júliusi alárendeltségi állapot[szerkesztés]

VII. Hadtest – 3. Lovassági Hadosztály – 17. Lovasdandár
Nemzetiség: 85% magyar – 15% egyéb
Helyőrség: Bécs
Ezred parancsnok: Viktor von Mouillard ezredes
Ezred vezénylő nyelv: német
Egyenruha: sötétkék atilla aranyozott gombokkal és sötétkék csákó takaróval
Kiegészítési körlet - Nagyvárad
Század trombitás az 1. Huszárezredben

Szervezete[szerkesztés]

A XVIII. századi folyamatos hadseregreformok során a lovasságnál az ezredeket négy osztályra, ezen belül nyolc svadronra tagolták. Kialakítottak egy tartalék svadront is 186 fővel, elsősorban az újoncok kiképzésére. Az addigi 2 század = lovassági szervezést felváltotta az immár 2 svadron = divízió szervezés. Vagyis a lovasságnál eltüntették az addig a gyalogságtól átvett kompánia (század) megnevezést és a lovassági század svadron nevet nyert, míg az addigi kétszázadnyi harcászati egység, a svadron új megnevezése divízió (osztály) lett. Szabályozták az ezredlétszámokat, a zászlók alakját, az egyenruha formáját, de a szín ezredről ezredre változott. A fegyverzet továbbra is kard, két pár pisztoly, később rövid karabély. A vezényleti nyelv német maradt, de a nem magyar származású ezredtulajdonosok, illetve ezredparancsnokok döntő többsége – tekintettel, hogy huszárjaikkal magyarul tudjanak beszélni – megtanulták a nyelvet, ha törve is, de megértették magukat. 1860-tól az ezred 2 osztályból állt, ami továbbá három-három századból. Így került bevetésre az első világháborúban.

Az egyes osztályokat a vezetőjükről nevezték el:

  • az 1. osztály volt az ezredesi-osztály
  • a 2. osztály volt az alezredesi-osztály
  • a 3. osztály volt az 1. őrnagyi-osztály
  • a 3. osztály volt a 2. őrnagyi-osztály

1798-ig az ezredeket tulajdonosuk neve szerint hívták, akiknek ténylegesen vezetniük is kellett az alakulataikat. Minden tulajdonos váltással az ezred új nevet kapott. 1798-et követően hivatalosan csak számozással illették az alakulatokat, de bizonyos esetben, illetve beszédben az éppen aktuális ezred tulajdonos nevén nevezték. Pont ezek miatt az állandó átnevezések kapcsán nehezen követhető az osztrák-magyar huszárezredek története.

Lásd még[szerkesztés]

Források, megjegyzések[szerkesztés]

  • Ságvári György–Somogyi Győző: Nagy huszárkönyv. Magyar Könyvklub, 1999.
  • Zachar József: A magyar huszár. Corvina, 2000.
  • Obstlt. Alphons Frhr. v. Wrede: Geschichte der K.u.K. Wehrmacht von 1618 bis Ende des XIX Jh. Bécs 1898–1905.
  • Georg Schreiber: Des Kaisers Reiterei. Österreichische Kavallerie in 4 Jahrhunderten. Mit einem Geleitwort von Alois Podhajsky. Speidel, Bécs 1967.
  • B. M. Buchmann: Österreich und das Osmanische Reich. WUV-Univ. kiadó., Bécs 1999.
  • Allmayer-Beck/Lessing: Die k.u.k. Armee 1848–1918. Bertelsmann, München 1974.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az K.u.k. Husaren-Regiment „Kaiser“ Nr. 1 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.