Crkvena (Prnjavor)
| Crkvena | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 472 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 41,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,48 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 19″, k. h. 17° 30′ 07″44.838600°N 17.501900°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 19″, k. h. 17° 30′ 07″44.838600°N 17.501900°E | |
 | |
Crkvena (szerbül: Црквена), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 24, közúton 37 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 19 km-re nyugatra fekvő dombvidéken, a Crkvena és Crkvenicki-patakok völgyében, valamint a környező dombokon, 250-300 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 720 | 469 |
| Bosnyák | 178 | 77 |
| Horvát | 0 | 3 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 721 | 472 |
Története
[szerkesztés]A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 36 háztartása és 312 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 72 háztartást, 414 ortodox és 3 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 76 háztartása és 408 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt ortodox temploma a falu temetőjében áll. Egyhajós, keletelt épület, ötszögletű apszissal és a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prnjavor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
További információk
[szerkesztés]
