Cristfried Ganander

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cristfried Ganander
Született1741. november 21.[1][2]
Haapajärvi
Elhunyt1790. február 17. (48 évesen)[1][3]
Rantsila
Állampolgárságasvéd
Foglalkozása
IskoláiRoyal Academy of Turku
SablonWikidataSegítség
Emléktábla szülővárosában, Haapajärviban

Cristfried Ganander (Haapajärvi, Észak-Pohjanmaa, 1741. november 21.Rantsila, 1790. február 17.) finn néprajzkutató és lexikográfus.

Élete[szerkesztés]

Apja Thomas Ganader evangélikus káplán, anyja Helena Hiden volt. Apja 1751-ben elhunyt, ezután nagyapja, Henrik Hiden fogadta be, aki a kauhajoki-i plébánia káplánja volt. Maga Ganader is mint káplán tevékenykedett Rantsilában 1775 és 1790 közt. A turkui Akadémián teológiát hallgatott, 1763-ban szentelték fel, a mesterképzést 1766-ban fejezte be. Tanulmányai alatt komoly hatást gyakoroltak rá a természettudományok, s érdeklődni kezdett Henrik Gabriel Porthan finnség-fogalma iránt.

Munkái[szerkesztés]

Aenigmata Fennica

Irodalmi pályafutását egy találós kérdés- és mesegyűjtemény kiadásával kezdte. Az anyagot Österbotten tartomány szájhagyományából gyűjtötte össze amikor Rantsila káplánja volt. Aenigmata Fennica, Suomalaiset Arwotuxet Wastausten kansa című gyűjteménye először 1793-ban jelent meg, az első kiadás 378 találós kérdést tartalmazott (egy későbbi kiadást lerövidítettek, néhány szexuális és egyházi jellegű darabot kivettek). Az általa gyűjtött anyag a népköltészeten és a finn lexikonon alapul.[4]

Mythologia Fennica

A Mythologia Fennica a népköltészet, a hagyományok, mágikus szövegek és az irodalmi források kézikönyveként jelent meg 1789-ben.[5] A munka egyben bemutatja a finn nép korai történelmét is. Maga a mű eredetileg 1785-ben készült el, s igazából Ganander szélesebb körű lexikográfiai munkásságának része volt.[6] Az új kiadás 1961-ben jelent meg. A munkát később Elias Lönnrot figyelemre méltó alkotásnak tartotta, s saját munkáját később Ganander kiindulópontjáról folytatta.

Nytt Finskt Lexicon

Legfigyelemreméltóbb munkája a Nytt Finskt Lexicon című szótár. A munka több, mint 30 000 lexikális bejegyzést tartalmaz, amelyeket Ganader svéd és latin magyarázatokkal látott el. A kötetben etimológiai magyarázatok is találhatóak. A művet nem adták ki a szerző életében, első kiadása 1937 és 1940 közt jelent meg.

Egyéb munkái

1780-ban egy disszertációt publikált a roma nép eredetéről, életmódjáról és nyelvéről. Nemzeti és tudományos érdeklődése az oktatásra is vonatkozott. Ganader adott ki kettők a legkorábban megjelent finn nyelvű orvosi könyvek közül: Maan-Miehen Huone-ja Koti-Aptheeki és Eläinten Tauti-Kirja. Még a 19. században is számos kiadása jelent meg ezeknek a munkáknak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Christfried Ganander (svéd nyelven). Society of Swedish Literature in Finland
  3. BnF források (francia nyelven)
  4. Leea Virtanen, 'The Collecting and Study of Riddles in Finland', in Arvoitukset: Finnish Riddles, ed. by Leea Virtanen, Annikki Kaivola-Bregenhøj and Aarre Nyman, Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Toimituksia, 329 ([Helsinki]: Suomen Kirjallisuuden Seura, 1977), pp. 51-57 (at 53).
  5. Christfrid Ganander, Mythologia fennica, eller förklaring öfver de nomina propria deastrorum, idolorum, locorum, virorum, &c. eller afgudar och afgudinnor, forntidens märkelige personar, offer och offer-ställen, gamla sedvänjor, jätter, trol, skogs- sjö och bergs-rån m. m. Som förekomma i de äldre finska troll-runor, synnyt, sanat, sadut, arwotuxet &c. samt än brukas och nämnas i dagligt tal; til deras tjenst, som vela is grund förstå det finska språket, och hafva smak för finska historien och poëin, af gamla runor samlad och uttydd (Åbo: Frenckell, 1789), https://books.google.fi/books?id=MDVKAAAAYAAJ&.
  6. Juha Y. Pentikäinen, Kalevala Mythology: Expanded Edition, ed. and trans. by Ritva Poom (Bloomington: Indiana University Press, 1999), 4-5.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cristfried Ganander című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]