Couto Misto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Couto Misto
el nem ismert történelmi törpeállam
10. század1868. június 23.
Couto Misto címere
Couto Misto címere
Couto Misto zászlaja
Couto Misto zászlaja
Couto Misto a 19. században
Couto Misto a 19. században
Mottó: Tres Unum Sunt "Három az egy"
Általános adatok
Fővárosa Santiago de Rubiás
Beszélt nyelvek portugál, spanyol, galiciai
Vallás római katolikus
ElődállamUtódállam
 Galiciai KirályságSpanyol Királyság 
Portugál Királyság 
A Wikimédia Commons tartalmaz Couto Misto témájú médiaállományokat.

Couto Misto (portugálul: Couto Misto, galiciaiul: Couto Mixto, spanyolul: Coto Mixto) egy formálisan független mikroállam volt a spanyol–portugál határon. Magába foglalta Santiago de Rubiást, Meaust, a galiciai Salas völgyét és egy kisebb lakatlan területsávot, ami ma Portugáliához tartozik.

A mindvégig fennálló középkori viszonyok tették lehetővé az állam függetlenségét az 1864-es lisszaboni szerződésig. Akkor Spanyolország a lakott, míg Portugália a lakatlan területeket kapta meg. Az állam ez idő alatt olyan privilégiumokat vívott ki, mint az adómentesség, vagy a katonai szolgálat és eltartás eltörlése. Emellett védelmet nyújthattak menekülteknek és megtilthattak bármiféle katonai mozgósítást a határ közelében.

Kezdetek[szerkesztés]

Couto Misto állam születése a hiányos történelmi adatok miatt még ma is homály fedi. Elnevezése a spanyol–latin cautos lapideos (magyarul: határkövekkel körülkerített terület) kifejezésből ered.[1] Ferro Couselo történész szerint a határkövek az egyes tartományok határait jelölték, de már a feudalizmus korában számítási hibákat véthettek a területen. Emellett felvetődött egy önálló bírói közigazgatású terület létezése is.[2] Ezzel hozták összefüggésbe a különleges jogokat, amelyek eredete a középkorba nyúlik vissza.[3]

A misto melléknév jelentése kevertet, összeolvadtat jelent, ami szintén utalhat az állam földrajzi helyzetére. Egy másik legenda szerint Szent Rudesind ebben a faluban fogant és született, majd püspökké szentelésekor szabadulhatott fel a föld a földesúri jogok alól.[4] Ezt a történetet több más, korabeli leírás is alátámasztja, így az állam születése a 10. század közepére tehető. Ehhez hozzátartozik, hogy Rudesind születési helyét is itt fedezték fel az újkorban.[5]

Más történészek szerint a Portugál Királyságból szakadt ki a terület sokkal később, talán a 12. század végén. A 14. századi portugál iratok csak az állam létezését említik, eredetéről nincs információ.[6] Ekkoriban Couto Misto a Piconha uradalom fennhatósága alatt állt, de jelentős befolyással bírtak Braganza hercegei is.[7] 1692-ben hivatalosan megerősítették a terület szuverenitását, majd a spanyol örökösödési háború után is többször megújították, utoljára 1790-ben. Couto Misto 1868-ig de facto független állam maradt, mentesülve a szomszédos országok kötelezettségei alól.

Couto Misto privilégiumai[szerkesztés]

Speciális jogok voltak: függetlenség, adómentesség, katonai szolgálat alóli felmentés, fegyvertartás engedélyezése, hivatalos postai bélyegek, önkormányzat, menekültstátusz biztosítása, vásártartási jog és vám kivetése a kereskedelmi árucikkekre.

Jelenlegi helyzet[szerkesztés]

Emléktábla Santiago de Rubiás temploma falán

Couto Misto három települése két járás között lett felosztva, de a még ma is ülésező népgyűlésnek köszönhetően a helyiek még most is szoros kapcsolatban élnek, évente többször is megemlékeznek a hajdani törpeállamra. 1976-ban a közigazgatás átszervezésekor Rubiáshoz 654 hektárnyi (6,54 km²), Santiago de Rubiáshoz 452 hektárnyi (4,52 km²) és Meaushoz 311 hektárnyi (3,11 km²) területet csatoltak.[8] Az átszervezéskor csupán a belső határokat változtatták meg, így Couto Misto Spanyolországhoz került területe 1417 hektár (14,17 km²), így a portugál területekkel együtt megközelítőleg 27-30 km² volt. Területe a mai független államok területének figyelembevételével Tuvalu (26 km²) és San Marino (61 km²) közé sorolható, az ötödik legkisebb állam lenne. 1845-ben még 800 fő, 2011-ben már csak 290 fő élt a területen. Népsűrűsége 30 fő/km², ami megegyezik az Egyesült Államok, Madagaszkár és az Emírségek 2002-es adataival. A területen épített szélfarm évi 140 000 eurónyi áramot termel.[9]

Couto Misto ismeretlen történelme utáni nyomozások a 90-es években kaptak ismét szárnyra, a felfedezéseket a volt állam emlékét felelevenítő mozgalom hozza nyilvánosságra.[10] 2003-ig még több, ehhez hasonló szervezetet hoztak létre.[11]

Couto Misto politikai mozgalmai képviselők útján részt vesznek mind a galiciai, mind a spanyol és Európai Parlament működésében. 2007-ben egy kezdeményezést (Proposición no de ley) vitattak meg az Spanyol Parlamentben, végeredménye 303 támogató szavazat lett, így Couto Misto történelmi és kulturális értékeinél fogva belügyileg függetlenedett. Ugyanekkor a Galiciai Parlament is elfogadta a javaslatot.[12][13] 2008-ban kérvényt nyújtottak be az Európai Parlamentbe a spanyol-portugál kettős állampolgárság igényével, a "spanyol és portugál koronától való függetlenségre" hivatkozva.[14] Többszöri újratárgyalás után,2016-ban a kezdeményezést elfogadták. A Couto Misto-i kettős állampolgárok ezelőtt Olivenza-ban végezhették hivatalos ügyeiket.[15]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ferro Couselo, Jesús. Los petroglifos de término y las insculturas rupestres de Galicia. Ourense: Talleres gráficos de Miguel López Elizalde, 43. o. (1952) 
  2. Ferro Couselo, Jesús. Los petroglifos de término y las insculturas rupestres de Galicia. Ourense: Talleres gráficos de Miguel López Elizalde, 53. o. (1952) 
  3. Ferro Couselo, Jesús. Los petroglifos de término y las insculturas rupestres de Galicia. Ourense: Talleres gráficos de Miguel López Elizalde, 60–61. o. (1952) 
  4. Proposición no de Ley relativa al reconocimiento de la singularidad del Couto Mixto como enclave Histórico-Cultural (162/000507), Diario de Sesiones del Congreso de los Diputados, n.º 257 (2007), p. 12883
  5. Pallares Méndez, María del Carmen. Ilduara, una aristócrata del siglo X. Sada: Edicións do Castro (2004) ; A Gran Historia de Galicia IV, vol. 2. Corunha: La Voz de Galicia, 95. o. (2007) 
  6. García Mañá, Luis Manuel. Couto Mixto. Unha república esquecida. Vigo: Universidade de Vigo, 36–37. o. (2000) 
  7. García Mañá, Luis Manuel. Couto Mixto. Unha república esquecida. Vigo: Universidade de Vigo, 40–49. o. (2000) 
  8. File of the Rubiás Commons Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben.; File of the Santiago Commons Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben.; File of the Meaus Commons Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  9. "Aumenta o conflito com os galegos", in Diário de Trás-os-Montes Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben.; "La empresa del parque eólico sella la paz con los comuneros de Calvos con 140 mil euros", in ORGACCMM
  10. Among them: Salinas Valencia, Máximo. O Couto Mixto o seu entorno arraiano e os Pobos Promiscuos. Vigo: Asociación de Amigos do Couto Mixto (2009) ; García Mañá, Luis Manuel. Couto Mixto. Unha república esquecida. Vigo: Universidade de Vigo (2000) ; Centro Cultural Deputación Ourense. Artistas no Couto Mixto: lugares da memoria. Ourense: Deputación Provincial (2002) ; González González, Manuel. Afinidades lingüísticas galego-portuguesas no couto mixto e na fronteira de Ourense. Corunha: Fundación Premios da Crítica de Galicia (2002) ; García Mañá, Luis Manuel. La frontera hispano-lusa en la provincia de Ourense (Anexo 11, Boletín Auriense). Ourense: Museo Arqueolóxico Provincial (1988) ; López Mira, Álvaro Xosé (2008). "O Couto Mixto: Autogoberno, fronteiras e soberanías distantes," in Madrygal, 11: 35-39; Rodríguez Cruz, José (2006). "O Couto Mixto. Lendas de tradición Oral," in Lethes, 7: 28-33; Hernández Figueirido, José Ramón (2006). "Couto Mixto, poboacións promiscuas e xeografía ecleasiástica," in Lethes, 7: 34-48; López Mira, Álvaro Xosé (2005). "A crise do estado en zonas fronteirizas: estudo de caso do Couto Mixto como modelo sociopolítico alternativo ao estado," in Pereira Menaut, Antonio Carlos and Rojo Salgado, Arjimiro, Eds., Multiconstitucionalismo e multigoberno: Estados e rexións na Unión Europea. Santiago de Compostela: Universidade de Santiago de Compostela, pp. 177–184; Campos, Xosé Maria (2003). "O Couto Misto: a que puido ser a Andorra Galega," in Alborada, December 2003: 48-49; Seara, Eliseu (2002). "O Couto Misto de Rubiás," in Revista Aqvae Flaviae, 28: pp. 41–70; Ledo Cabido, Bieito, Ed. (2002). "Couto Mixto," in Enciclopedia Galega Universal. Vigo: Ir Indo Archived copy. [2012. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 23.); López Mira, Álvaro Xosé (2001). "O dereito de participación política dos cidadáns do Couto Mixto," in Grial, 152: 575-579; García Mañá, Luís Manuel (2001). "Couto Mixto, unha república esquecida," in Tempo Exterior, 3 [1]; Morais, Maria João Moreira de (2000). "Os povos promsíscuos e o Couto Misto na raia transmontana/ourensana," in Kremer, Dieter, Ed., Actas do VI Congreso Internacional de Estudos Galegos. Trier: Universität Trier, pp. 861–867.
  11. Asociación de Amigos do Couto Mixto; Asociación de Veciños do Couto Mixto
  12. Proposición no de Ley relativa al reconocimiento de la singularidad del Couto Mixto como enclave Histórico-Cultural (162/000507)
  13. Proposición non de lei sobre a divulgación do valor histórico e o desenvolvemento cultural e social do Couto Mixto (07/PNP-0335/20500) Archiválva 2010. október 1-ji dátummal a Wayback Machine-ben.
  14. European Parliament Question on the EU contribution to the revival of the Couto Mixto
  15. http://www.galiciaconfidencial.com/noticia/29084-piden-vecinos-couto-mixto-tenan-nacionalidade-espanola-portuguesa

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Couto Misto című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.