Coulomb-féle csavargó mérleg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Coulomb-féle csavargó mérleg taszító vagy vonzó erők hatásának mérésére szolgáló készülék, mely a fonalak vagy sodronyok torziós rugalmasságán alapszik. Coulomb elektromos erők vonzásának és taszításának mérésére szolgáló készülékének következő szerkezete van: Egy tágas üveghenger kör alakú üvegfedéllel van ellátva, melynek közepén kör alakú nyílás van; ezen nyílás fölé hosszú üvegcső van függélyesen alkalmazva, a cső felső végére körbeosztáson mozgó torziós mikrométer van alkalmazva. A csavarható tengely alsó része csíptetőben végződik, mely egy, igen vékony ezüst sodrony egyik végét tartja. A sodrány másik végén kis, csíptetővel ellátott és egy szigetelő anyagból készült vékony, könnyű pálcika felvételére szolgáló, vízszintesen átfúrt henger csüng. A tágas üveghenger fél magasságában vízszintesen lengő pálcika egyik végének sellakből készült folytatása kis bodzabél gömböcskét hord, másik vége pedig papírkorongot, mely a gömböcske ellensúlyozására és a lengések csitítására szolgál. A fedél kerületéhez közel, a nyugvó bodzabélgömböcske felett egy második nyílás van, melyen át egyenlő nagyságú, szintén szigetelő nyéllel ellátott bodzabélgömb vezethető be. A nagy üveghengeren a csüngő gömböcske magasságában 360 fokra beosztott papírszalag fu körül. Ha p. a második gömböcske elektromos töltést kap, és az oldalnyíláson át a hengerbe a csüngő gömböcske magasságába bocsáttatik, akkor ez utóbbi a töltés felét átveszi és az elektromos taszításnál fogva egyenlő helyzetéből addig tér ki, míg az ezüst-sodrony torziós rugalmassága azt engedi. A kitérés szöge, valamint a sodrony csavarodásának szöge a ngy henger beosztásáról leolvasható. Ha most a keskeny cső tetején levő torziós mikrométert visszafelé csavarjuk, akkor a kitérített gömböcskét valamely kisebb távolságra - kisebb kitérési szögbe - visszakényszeríthetjük. Ez utóbbi szögből és a torziós mikrométer által leírt szögből és a torziós mikrométer által leírt szögből a sodrony csavarodásának szögét megtudhatjuk. A két helyzetnek megfelelő adatok már elégségesek a taszító hatás és a taszító tömegek kölcsönös távolsága közötti összefüggés meghatározására. Az elektromos töltések változtatása által az elektromos mennyiségek és a taszító hatás közötti összefüggés is megállapítható. Hasonló szerkezetű készüléket használt Coulomb a mágneses hatások törvényeinek kipuhatolására.

Források[szerkesztés]