Coryphaena equiselis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Coryphaena equiselis
Coryphaena equiselis
Coryphaena equiselis
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Aranymakrahal-félék (Coryphaenidae)
Nem: Coryphaena
Linnaeus, 1758
Faj: C. equiselis
Tudományos név
Coryphaena equiselis
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Coryphaena aurata Rafinesque, 1810
  • Coryphaena azorica Valenciennes, 1833
  • Coryphaena equisetis Linnaeus, 1758
  • Coryphaena equisetis Osbeck, 1765
  • Coryphaena lessonii Valenciennes, 1833
  • Lampugus neapolitanus Valenciennes, 1833
  • Lampugus punctulatus Valenciennes, 1833
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Coryphaena equiselis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Coryphaena equiselis témájú kategóriát.

A Coryphaena equiselis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az aranymakrahal-félék (Coryphaenidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Coryphaena equiselis az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánok trópusi és szubtrópusi vizeiben él. Gyakran összetévesztik a fiatal, vagy a nőstény Coryphaena hippurusszal. Mint rokona, ez a halfaj is igen vándorló kedvű.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a halfaj, valamivel kisebb, mint rokona, csak 50, legfeljebb 127 centiméteresre nő meg. 22 centiméteresen felnőttnek számít. 33 csigolyája van. Megnyúlt és oldalról lapított teste van. Hátúszója, amely 48-55 sugárból tevődik össze, a fejtetőtől, majdnem a farokúszóig tart. A farok alatti úszója elöl bemélyedést mutat. Mellúszói, fejének középső része mögött indulnak ki, és körülbelül fele akkorák, mint a fejhossza. Fényes, fémezett kékes-zöldes testszíne, a Coryphaena equiselis halála után szürkévé válik. Oldalai aranyozott árnyalatúak, számos fekete folttal. Hátúszója sötét. A fiatal példány farokúszóját, fehér sáv szegélyezi. Növekedése során, főleg a hím esetében, a fej egyre magasodik, mivel kialakul a családra jellemző homloki csontos képződmény.

Életmódja[szerkesztés]

A Coryphaena equiselis, rokonával ellentétben, csakis a sósvízben él, amelynek hőmérséklete legalább 24 Celsius-fokos kell, hogy legyen. Főleg a nyílt vizeket kedveli, ahol általában rajokban úszik. Néha partközelben is látható. Időnként csónakokat követ, vagy szabadon lebegő törmelékek közelében tartózkodik. Tápláléka kisebb halak és kalmárok.

Legfeljebb 4 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Ikrái és ivadékai a szabad vízben lebegnek.

Felhasználása[szerkesztés]

Ezt az aranymakrahal-félét, csak kisebb mértékben halásszák. Tenyésztésével eddig csak kísérleteztek. A sporthorgászok kedvelik. Általában frissen árusítják. Dél-Amerika északi részén, az egyik legfontosabb ehető halfajnak számít.

Források[szerkesztés]

  • Coryphaena equiselis Linnaeus, 1758 FishBase
  • Palko, B.J., G.L. Beardsley and W.J. Richards, 1982. Synopsis of the biological data on dolphin-fishes, Coryphaena hippurus Linnaeus and Coryphaena equiselis Linnaeus. FAO Fish. Synop. (130); NOAA Tech. Rep. NMFS Circ. (443).