Cormac McCarthy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Cormac McCarthy
Élete
Születési név Charles McCarthy
Született 1933. július 20. (85 éves)
Providence, Rhode Island,  USA
Nemzetiség amerikai
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Első műve The Orchard Keeper (1965)
Kitüntetései
Cormac McCarthy aláírása
Cormac McCarthy aláírása
Cormac McCarthy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cormac McCarthy témájú médiaállományokat.

Cormac McCarthy (Providence, Rhode Island, 1933. július 20. –) nagy sikerű amerikai regény- és színdarabíró. McCarthy műveit gyakran hasonlítják William Faulkner-éhez. Harold Bloom amerikai irodalmár Cormac McCarthyt Thomas Pynchon, Don DeLillo és Philip Roth szerzőkkel együtt a mai Amerika legjobb írójaként emlegeti.

Életrajza[szerkesztés]

Eredeti nevén Charles McCarthy, az író Knoxville, Tennessee államban nőtt fel, a hat testvér között harmadikként. Apjuk ügyvéd volt. Knoxville-be a család 1937-ben költözött, McCarthy itt járta ki a katolikus középiskolát. 1951-től 1952-ig a Tennessee állami egyetem (University of Tennessee) bölcsészkarának hallgatója volt. 1953-ban négy évre leszerződött az amerikai légierőkhöz (United States Air Force), de ebből kettőt egy alaszkai rádiónál töltött mint bemondó. 1957-ben visszatért a Tennessee-i egyetemhez, hogy befejezze tanulmányait. Ebben az időben az egyetemisták által szerkesztett folyóiratban két novellát publikált, melyekkel jutalmat is nyert (Ingram Merrill Foundation) 1959-ben és 1960-ban. 1961-ben feleségül vette Lee Holleman diáktársnőjét. Amikor Cullen nevű fiuk megszületett, McCarthy diploma nélkül távozott az egyetemről és családjával Chicagóba költözött; itt írta meg első regényét, The Orchard Keepert. Ezután visszatért Tennessee államba (Sevier County, Tennessee). Ekkor ért véget Lee Holleman-nel kötött házassága is.

Írói pályafutása és művei[szerkesztés]

The Orchard Keeper regényt 1965-ben publikálta a tekintélyes Random House kiadó. McCarthy csak azért küldte oda a kéziratot, mert ez volt az egyetlen könyvkiadó amiről valaha hallott. Egy szerencsés véletlen folytán a kézirat Albert Erskine-hez jutott, ahhoz a szerkesztőhöz, aki William Faulkner munkáit lektorálta egészen Faulkner 1962-ben bekövetkezett haláláig. Erskine Cormac McCarthy szerkesztője maradt a következő húsz évben.

1965 nyarán, a Művészetek és Irodalmak Akadémiájának Díjából kapott pénzen (American Academy of Arts and Letters) McCarthy hajóra szállt, hogy meglátogassa Írországot, elődei hazáját. A hajón ismerte meg Anne DeLisle énekesnőt, akivel Angliában rövidesen összeházasodott. 1966-ban McCarthyt ismét szerencse érte: írói segélyt kapott a Rockefeller Foundation-tól. Ezzel a pénzzel feleségével bejárták Dél-Európát. Egy időre megtelepedtek a spanyolországi Ibizán; itt McCarthy megírta az Outer Dark című második regényét, majd a házaspár visszatért Amerikába. A regény 1968-as kiadását az irodalmi körök kedvező kritikával fogadták.

Az út (2006) első kiadása

1969-ben McCarthy és felesége a Tennessee-beli Louisville-be költözött. Itt megvettek egy nagy csűrféle épületet, amit aztán McCarthy teljesen átépített, sőt a kőművesmunkát is maga végezte. A ház befejezése után megírta következő könyvét Child of God címmel. A regény – éppúgy mint az ezt megelőző Outer Dark –, a déli Appalachiában játszódik, kiadására 1973-ban került sor. 1979-ben McCarthy különvált második feleségétől és El Paso-ban (Texas) telepedett le. A válást 1981-ben mondták ki. 1979-ben végre sor került a Suttree című regénye kiadására, melyen kisebb-nagyobb megszakításokkal húsz évig dolgozott.

Mialatt a MacArthur Fellowship adományából próbált megélni, belekezdett következő művébe, mely rövidített címével, a Véres délkörök (Blood Meridian)-nel vált ismertté (Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen – Blood Meridian, or the Evening Redness in the West). Az 1985-ben kiadott könyvet a kritikusok elismerése követte: a The New York Times folyóirat az utolsó negyedszázad egyik legjobb amerikai regényei közé sorolta. Témája apokaliptikus. A 20. századeleji Mexikó és Amerika texasi határsávja körül a vérengzés szinte mindennapi. A mexikói és amerikai kormány megbízásából bérgyilkos amerikai skalpvadászok irtják az indiánokat, majd később magukat a mexikóiakat is. Az öldöklés az USA-ban is folytatódik, nemzetiségre vagy országhatárra való tekintet nélkül. A könyv végső következtetése, hogy a háború és a gyilkolás az emberiség életében soha nem fog megszűnni. A regény stílusa archaikus, a próza helyenként nehezen érthető. A kritikai elismerést minden valószínűség szerint egyetemes mondanivalója miatt kapta.

A elismerések és írói juttatások ellenére McCarthy sokat küszködött a pénztelenséggel. Az igazi anyagi sikert 1992-ben, a Vad lovak (All the Pretty Horses) című regényével érte el, megkapta érte a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Az ezután következő években a Határvidék trilógia további két kötete (The Crossing, és Cities of the Plain) látott napvilágot. Közben megírt egy színdarabot is The Stonemason címmel. Következő regénye, a 2005-ös Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men), szintén Amerika nyugati tájain, de ezúttal napjainkban játszódik. A regényből a Coen testvérek készítettek filmet, mely négy Oscar-díjat nyert 2008-ban. A 2006-ban megjelent regénye, Az út (The Road), nemzetközi sikert hozott az író számára, azonkívül Pulitzer-díjat is nyert vele 2007-ben. Ebben az évben jelent meg The Sunset Limited című színműve is.

Stílusa[szerkesztés]

McCarthy műveit háromféle – a déli gótikus, a nyugati ("western"), és a poszt-apokaliptikus – irodalmi zsánerbe sorolják, de megtörténik, hogy írásaiban mind a három műfaj keveredik. William Faulkner-hez olyankor szokták hasonlítani, amikor valamelyik könyvét az úgynevezett déli-gótikus –a déli államokra jellemző – hangulat járja át. Dél-texasi helyszíne miatt fel lehet fogni a Vad lovak (All the Pretty Horses) című regényét is, mint "vadnyugatit"; bizonyos fokig a Nem vénnek való vidék címűt ugyanígy, bár ez utóbbi a mai modern időkben játszódik, a bűnözések rafináltabb miliőjében.

Az út (The Road) megint csak apokaliptikus mű: egy világpusztító tragédia utóhatását túlélni igyekvő apáról és kisfiáról szól. A cselekményből nem derül ki, hogy a tragédia egy nukleáris vagy vegyi háború, vagy valamilyen ipari baleset következménye, de az ok szinte másodrendűvé válik az életért vívott harcban. Kivéve a két főszereplőt, az életben maradt emberek legtöbbje egymást eszi, egyéb táplálék híján.

Stiláris szempontból McCarthy prózája a különböző zsánereknek megfelelően változó. Például Az út című könyvében a szereplők alig beszélnek. Az író tőmondatokat használ, és teljesen felhagy a párbeszéd formai konvencióival. A párbeszédet egyszerűen új bekezdéssel jelöli; ugyanez található a Véres délkörök című regényében is.

Cormac McCarthy jelenleg Új-Mexikóban államban Santa Fétől északra, Tesuque-ben él harmadik feleségével, Jennifer Winkley-vel, és második fiával, a most kilenc- vagy tízéves Johnnal. McCarthy és Winkley 2006-ban kötöttek házasságot. Az zárkózott író gondosan őrzi magánéletét. Egy ritka interjú alkalmával The New York Times napilap egyik riportere McCarthyt úgy jellemezte, mint egy "társaságkedvelő magányos embert". A beszélgetés folyamán McCarthy megjegyezte, hogy nem tudja tisztelni azokat a szerzőket, akik nem az élet legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak. Példaképpen az ilyenfajta írókra Henry Jamest és Marcel Proustot hozta fel. "Nem értem őket," mondta. "Nekem az nem irodalom. Sok író, akiket jónak tartanak, számomra idegenek." McCarthy aktívan részt vesz a Santa Fé-i akadémiai közösségben, és sok időt tölt a város tudományos intézetében (Santa Fé Institute), melyet Murray Gell-Mann fizikus barátja alapított.

Bibliográfia[szerkesztés]

Regények[szerkesztés]

Színművek[szerkesztés]

Forgatókönyvek[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

  • Határtrilógia. Vad lovak; ford. Szentgyörgyi József; Ulpius-ház, Bp., 2000
  • Nem vénnek való vidék; ford. Bart István; Magvető, Bp., 2008
  • Véres délkörök avagy Vörös alkony a nyugati égen; ford. Bart István; Magvető, Bp., 2009
  • Az út; ford. Totth Benedek; Magvető, Bp., 2010
  • Vad lovak. Határvidék-trilógia első rész; ford. Szentgyörgyi József; 2. átdolg. kiad.; Magvető, Bp., 2011
  • Átkelés. Határvidék-trilógia második rész; ford. Totth Benedek; Magvető, Bp., 2012
  • A jogász. Forgatókönyv; ford. Galamb Zoltán, Morcsányi Géza; Magvető, Bp., 2013
  • A síkság városai. Határvidék-trilógia harmadik rész; ford. Galamb Zoltán; Magvető, Bp., 2014
  • Isten gyermeke; ford. Morcsányi Júlia; Magvető, Bp., 2017
  • Suttree; ford. Greskovits Endre; Jelenkor Bp., 2018

Film és televíziós adaptációk[szerkesztés]

Díjak[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cormac_McCarthy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]