Condorcet-vesztes kritérium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Condorcet-vesztes kritérium (CLC) egy győztest választó szavazási rendszerek megkülönböztetésére alkalmas kritérium, amely magában foglalja a többségi vesztes kritériumot is.

Egy a Condorcet-vesztes kritériumnak megfelelő szavazási rendszer soha nem engedi, hogy egy Condorcet-vesztes nyerjen. A Condorcet-vesztes az a jelölt, akit egy fej-fej melletti versenyben bármely másik jelölt legyőzne.[1] (Nem minden választáson van Condorcet-vesztes, mivel előfordulhat, hogy három vagy több jelölt kölcsönösen legyőzhető a különböző egymás elleni versenyeken.)

A Smith-kritérium magában foglalja a Condorcet-vesztes kritériumot, mivel a Smith-halmazban egyetlen jelölt sem veszíthet egy olyan jelölt ellen, aki nem szerepel a Smith-készletben.

A Condorcet-vesztes kritériumnak megfelelő módszerek a (többek között) következők: kétfordulós szavazás, azonnali többfordulós szavazás (IRV), a Schulze-módszer, a rangsorolt párok módszere és a Kemeny-Young módszer. Bármely többfordulós szavazási mód, amelyben az utolsó fordulóban két jelölt között dönthetnek a szavazók, megfelel a feltételnek, mindaddig, amíg minden szavazó kifejezheti preferenciáját a második fordulóban, pl. a STAR szavazás csak akkor felel meg a kritériumnak, ha a szavazók mindig meg tudják jelölni az általuk választott preferenciát pontszámaikban; ha 6-nál több jelölt van, akkor ez lehetetlen.

A nem megfelelő módszerek a következők: relatív többségi szavazás és a jóváhagyó szavazás.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://arxiv.org/pdf/1801.05911 "We say that an alternative is a Condorcet loser if it would be defeated by every other alternative in a kind of one-on-one contest that takes place in a sequential pairwise voting with a fixed agenda4.– Condorcet loser criterion (CLC), [...] we say that a social choice procedure satisfies the Condorcet loser criterion (CLC) provided that a Condorcet loser is never among the social choices."