Compiègne-i Roscelin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Compiègne-i Roscelin
Franciaország
Középkori filozófia
Élete
Született 1050 körül
Compiègne
Elhunyt 1121 körül (kb. 70 évesen)
Besançon
Pályafutása
Iskola/Irányzat skolasztikus filozófia

Compiègne-i Roscelin (latinul: Roscellinus Compendiensis, franciául: Roscelin de Compiègne), (Compiègne, 1050 körül – Besançon, 1121 körül) középkori francia filozófus.

Compiégne, majd Lonches, végül Besancon városában tanított. Művei elvesztek, mindössze egyetlen levele maradt fenn, amelyet tanítványához, Pierre Abélardhoz írt. Mind Abélard, mind másik tanítványa, Champeaux-i Vilmos később maga is híres filozófus lett.

Nézeteit Abélard mellett Canterburyi Szent Anzelm és Salisburyi János tudósításából lehet valamennyire rekonstruálni. A kevés rávonatkozó forrás szerint azt állította, hogy csak úgynevezett egyedi létezők reálisak. Az általános fogalom csak „csengő szó” (lat. flatus vocis). Abban a vitában, hogy ez a nézet, amelyet a források mint „sententia vocum”-ot emlegetnek, vajjon egyszerűen nyelvtani alapon kívánta-e a túlzó realizmust cáfolni – vagy pedig a szenzualizmus értelmében a szó egyetemes jelentését is tagadtaː a nominalizmus mellett szól egyrészt az, hogy Roscelin tagadja, hogy az elme viszonyításának (pl. az egész és a rész között) tárgyi alapja lenne; továbbá, hogy az egyes kizárólagos létének az állítása vezette a Szentháromság triteisztikus magyarázatára.

Forrás[szerkesztés]

  • Kecskés Pál: A bölcselet története főbb vonásaiban, Szent István-Társulat, Budapest, 1943, 712 p (→elektronikus elérés: PPEK), 223. o.

Egyéb irodalom[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]