Commanderie de la Villedieu
| Commanderie de la Villedieu | |
| francia történelmi műemlék | |
 | |
| Település | Élancourt |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1181 |
| Rekonstrukciók évei | 1971-1978 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | Templar Commandery |
| Tulajdonos | Templomos Rend (1181-1307) Ispotályos Rend (1312-1792) állami tulajdon (1792-1970) Saint-Quentin-en-Yvelines környéki közbirtokosság (1970-) |
| Egyéb jellemzők | |
| Nevezetességei | templomos kápolna templomos határkő |
| Elhelyezkedése | |
 Commanderie de la Villedieu
Pozíció Franciaország térképén
| |
 é. sz. 48° 45′ 54″, k. h. 1° 57′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 54″, k. h. 1° 57′ 54″ | |
 | |
| Commanderie de la Villedieu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Commanderie de la Villedieu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Commanderie de la Villedieu ("Villedieu Kommendatúra") a Párizshoz közeli Élancourt közigazgatási területén lévő, eredetileg templomos, majd később ispotályos kommendatúra.[* 1] Egyes források Commanderie de la Villedieu-lez-Maurepas, illetve Commanderie Villedieu près Trappes néven is hivatkoznak rá.[1][2] Az első jelentős nevezetesség a Párizsból Santiago de Compostela-ba vezető Via Turonensis elnevezésű zarándokúton.
Történelme[szerkesztés]
Templomosok[szerkesztés]
A kommendatúrát 1150 és 1180 között alapították a Krisztus és Salamon Templomának Szegény Lovagjai (más néven: Templomos Rend), a pontos dátumról azonban nem maradt fenn feljegyzés. Van feljegyzése azonban a Francia Nemzeti Levéltárnak az adományozó személyéről, aki egy bizonyos Dreux de Villette volt, aki Arnaud de la Ferté hűbérúr hűbérese volt. Ez az okirat Jean de Salisbury püspöksége idejéből (1176-1180) származik, mely azt jelzi, hogy ekkor már állt a kommendatúra legrégibb része és ezt adományozták a Templomos Rendnek.[3]
Villedieu hasonló felépítésű a többihez Észak-Franciaországban, egy központi udvart, kis tavacskával, különféle funkciójú épületek ölelnek körül.[4] Az efféle többsélú épületegyüttesek voltak a helyszínei mind a katonai irányításnak, mind vallási és egyéb: mezőgazdasági, pénzügyi tevékenységeknek. A templomos birtok kb. 300 acre (120 ha) föld-, illetve mintegy 110 acre (45 ha) erdőterület volt. A templomos időszakból maradt fenn a néhány évtizede felújított Szent Tamás kápolna és egy gárdakörletnek hívott épület, mely eredetileg istálló lehetett.
Az 1307-ben kiadott - a templomosok elfogatását elrendelő - királyi rendelet alapján a kommendatúra akkori preceptorát,[* 2] bizonyos Jean testvért letartóztattak és másik hét templomossal együtt bebörtönözték. Utódát Raoul de Tavernyt 1307. november 10-én kivallatták. Ő volt az egyike annak a 114 templomosnak, akik beadványt nyújtottak be az ítélőszéknek a Rend védelmében.
Az 1970-es években történt felújítási munkálatok során vésett követ találtak egy kör belsejébe vésett templomos kereszttel. Az angliai Westerdale Kommendatúra(fr), illetve a francia Arveyres Kommendatúra(fr) területén hasonló határkövet találtak, így vélhetően ez is ezt a célt szolgálhatta. Ma a kápolnával szembeni épület homlokzatába építve tekinthető meg.
Ispotályosok[szerkesztés]
A Templomos Rend feloszlatása után "Villedieu-Maurepas" birtoka a Jeruzsálemi Szent János Ispotályosrend[* 3] tulajdonába került. 1226 augusztusában a saint-denis-i apátság és királyi temetkezési hely apátjától, Pierre d'Auteuil-től kaptak "regulát".[* 4][5]
A kommendatúra épületeggyüttese sok viszontagságot átélt, úgy mint rablótámadásokat, fosztogatásokat, valamint az angol megszállást a százéves háború idején (1337-1453). A harcok nyomán olyan leromlott állapotba került, hogy a francia ispotályos Nagyprior irányítása alá tartozó párizsi "Saint-Jean de Latran" kommendatúra irányítása alá helyezték 1474-ben. A vallásháborúk alatt, 1567-1568-ban a hugenották kifosztották. A birtokot ezután egy uradalmi tiszttartó gondozta és a kápolnában hol egy ispotályos szerzetes, hol pedig Élancourt plébánosa tartott istentiszteleteket, egy 1750-es keltezésű irat szerint.
Már már csak a kápolna és egy határkő maradt fenn az eredeti állapotában, ahogy az egy 1926-os történelmi emlékeket összeíró nyilvántartásban szerepel.[6]
A forradalom után[szerkesztés]
1792-ben elkobozták az Ispotályos Rend franciaországi vagyonát az állam javára. Ezután mezőgazdasági szerepe volt az épületeknek és 1900-ban a környék egyik legnagyobb majorsága volt. 1930-as évek és 1970 között elhagyatott volt a terület, amikor is egy állami irányítású vidékfejlesztési közintézményt ("L'établissement public d’aménagement", EPA) alapítottak, mely a korábbi kommendatúra tulajdonosává vált. 1971 és 1978 között komoly felújítások történtek. Ma többcélú kulturális központként üzemel, mely kiállításoknak, szemináriumoknak, munkacsoportoknak és művészeknek ad otthont. Étterem is működik az épületegyüttesben. A Saint-Quentin-en-Yvelines környéki közbirtokosság tulajdonában áll.
Képek[szerkesztés]
-
A kápolna -
A kápolna bejárata, nyugati oldal -
A kápolna belső tere -
A kápolna boltívei -
Szenteltvíz-tartó -
Hasonló, templomos építmény alapján felújított üvegablak -
"Gárdaépület", a kápolnától délre, ma bemutatóterem -
A nyugati oldali épület, a bejárattal szemben -
Az északi oldali épület -
Itató, az udvar déli oldalán
Bibliográfia[szerkesztés]
- ↑ Belot 1978: Belot, Victor R.. Histoire d’Élancourt - Histoire de la commanderie des templiers de la Villedieu, utószó: M.A. Danet, Élancourt polgármestere (francia nyelven), szerzői kiadás (1978)
- ↑ Mannier 1872: Mannier, Eugène. Ordre de Malte – Les commanderies du grand-prieuré de France d'après les documents inédits conservés aux Archives nationales à Paris (francia nyelven). Aubry & Dumoulin
- ↑ Barthélemy 1898: Anatole de Barthélemy. Inventaires de Maisons des Temples de la Châtellenie de Vitry (Marne) réunies à l'ordre de Saint-Jean, Revue de l'Orient Latin (francia nyelven)
Kapcsolódó weboldalak[szerkesztés]
- La Commanderie des Templiers à Elancourt (francia nyelven)
- Commanderie Templière de la Villedieu d’Elancourt (francia nyelven)
- Villedieu-les-Maurepas (francia nyelven). templiers.net
- Commanderies - existantes ou disparues (francia nyelven). templiers-chevaliers.com . [2019. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 10.)LinkPDF
- Le Temple (francia nyelven). osmth.net LinkPDF
Megjegyzések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Barthélemy 1898 165. oldal
- ↑ Mannier 1872 107. oldal, olvasd itt, p. 107, a Google Könyvekben
- ↑ Villedieu-les-Maurepas (francia nyelven). templiers.net
- ↑ Laissez-vous conter la Commanderie des Templiers de La Villedieu (francia nyelven). Musée de la Ville de Saint-Quentin-en-Yvelines , 2013. [2019. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 9.)
- ↑ Belot 1978 8. oldal
- ↑ Monuments historiques - Chapelle de la Ville-Dieu (francia nyelven). Francia Kulturális Minisztérium
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Commanderie de la Villedieu című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
