Comelico

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Comelico (Val Comelico)
PadolaPanorama.jpg
Elhelyezkedés Belluno megye, Veneto,  Olaszország
Fontosabb települések Santo Stefano di Cadore
Népesség
Népesség9000
Földrajzi adatok
Terület280 km²
Térkép
Comelico helyzete Belluno megyén belül (északkelet, sötétebb zöld szín)
Comelico helyzete Belluno megyén belül (északkelet, sötétebb zöld szín)
Elhelyezkedése
Comelico (Alpok)
Comelico
Comelico
Pozíció az Alpok térképén
é. sz. 46° 34′ 11″, k. h. 12° 33′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 11″, k. h. 12° 33′ 32″

A Comelico-völgy (olaszul: Val Comelico) vagy egyszerűen Comelico, ladin nyelvjárosokban Cumélgu[1], Comélgu vagy Comélgo[2], friuli nyelven Comelic vagy Cumieli, venetói nyelven Comelego, egy földrajzi terület Észak-Olaszországban, Veneto régió Belluno megyéjének északi részén. Magában foglalja a történelmi (egykori velencei) Cadore tartomány magasabban fekvő, hegyvidéki területeit (Felső-Cadore, Alto Cadore). Területén Santo Stefano di Cadore, San Pietro di Cadore, Danta di Cadore, Comelico Superiore és San Nicolò di Comelico községek osztoznak.

Fekvése[szerkesztés]

A Comelico egy magas hegyláncokkal körülvett völgyrendszer Belluno megye (Veneto régió) legészakibb csücskében. Területe mintegy 280 km². Szomszédai nyugaton Bolzano autonóm megye (Dél-Tirol), északon Ausztria Kelet-Tirol tartománya, keleten a Piave-völgy és Friuli-Venezia Giulia régió Udine megyéje, végül délen az olasz Cadore-vidék (Centro Cadore).

Nyugaton a Dolomitok (közelebbről annak Sexteni-Dolomitok nevű csoportja), északról a Karni-Alpok főgerince, kelaten a Piavén-túli Dolomitok (Dolomiti d’Oltrepiave) határolja. Felszínének zömét erdők és alpesi legelők borítják. Területe két fő völgyre oszlik, a Piave folyó felső folyásának völgyére és a Padola patak völgyére. További jelentős völgyei a Visdende-völgy (röviden Visdende) és a Digon-völgy. A terület legfontosabb hegycsoportjai egyfelől a Popera-hegység (Gruppo del Popera), a Dolomitok egyik leglátványosabb hegylánca, amely a Kreuzberg-hágóra (Passo di Monte Croce di Comelico) keletről felvezető utat dél felől szegélyezi, másfelől a régiót északról szegélyező, erdőkkel borított Karni-Alpok, amelynek comelicói szakasza a Kreuzberg-hágó útjának északi oldalán húzódik kelet felé, a Peralba-hegyig.

A völgycsoport fő helysége Santo Stefano di Cadore, a Piave folyó és a Padola patak összefolyásánál. Comelico további települései San Pietro di Cadore, Comelico Superiore és Danta di Cadore. Földrajzi közelsége ellenére a szomszédos Sappada, mely történelmileg német-osztrák és friuli kötődésű község, 2017 óta Udine megye része, nem sorolható a Comelico-völgyhöz.

Padola frakció (Comelico Superiore)

Települései[szerkesztés]

Comelico lakóinak legfőbb megélhetési forrása a turizmus (télisport-központok, vendéglátóipar, termálfürdők), továbbá az erdőgazdálkodás, fafeldolgozás. A régiót alkotó települések (zárójelben a helyi nyelvjárási név):

Címer Település neve Népesség Településrészek („frakciók”)
Santo Stefano di Cadore
(Sa Stefi)
2.901 Campolongo (Cianplòngo), Casada (Ciadàda), Costalissoio (Costlisëgn), Santo Stefano di Cadore (Sa Stefi)
Comelico Superiore
(Cumelgu d Sora)
2.371 Candide (Ciandidi), Casamazzagno (S’ciamazégn), Dosoledo (Dudlè), Padola (Padla)
San Nicolò di Comelico
(San Colò)
405 Costa (Costa), San Nicolò di Comelico (San Colò)
Danta di Cadore
(Danta)
518 Danta di Cadore (Danta)
San Pietro di Cadore
(San Pieru)
1.833 Costalta (Costauta), Mare (Maare), Presenaio (Parnei), Valle (Val), San Pietro di Cadore (San Pieru)

Történelme[szerkesztés]

A korai középkortól Comelico több területe a szomszédos közép-cadorei községek birtokához tartozott Vigóhoz, Domeggéhez, Lozzóhoz és Calalzóhoz. A longobárdok uralmának idején Comelicót két „századra(decanie) osztották fel:

Az ekkor kialakult „alsó/felső” elnevezések a mai nyelvhasználatban is fennmaradtak.

Comelico a középkortól a Velencei Köztársaság Cadore tartományának része volt, annak magasabban fekvő, hegyvidékei része (Felső-Cadore, olaszul Alto Cadore) részét képezte. Fekvéséből eredően Velence egyik katonai határőrvidéke volt. Békeidőben a Kreuzberg-hágó a Német-római Birodalommal bonyolított kereskedelem útvonalaként szolgált, a Habsburgokkal vívott háborúk idején Cadore és Comelico területét is átvonuló hadjáratok pusztították. 1797-ben a Habsburg Birodalom szerezte meg, 1815-től annak csatlós államához, a Lombard–Velencei Királysághoz került. Az 1866-os porosz–osztrák–olasz háború nyomán (egész Venetóval együtt) az egyesült Olasz Királyság része lett.

1915-ben, amikor Olaszország Olaszország hadba lépett az Osztrák–Magyar Monarchia ellen, a Comelico-völgyben is frontot nyitott, megkísérelve az áttörést a Karni-Alpokon és a Sexteni-Dolomitokon keresztül Kelet-Tirol és a Puster-völgy irányában. A hegyi erődvonalakra támaszkodó osztrák–magyar erők sikeresen védekeztek, állóháború alakult ki. 1917 végén az Isonzó-fronton elért stratégiai áttörés nyomán az olaszok visszavonultak a Piave középső folyásáig, Comelicót és Cadorét osztrák–magyar erők szállták meg. Az 1918-as összeomlás után az olaszok visszatértek. 1919-ben, a saint-germaini békeszerződés értelmében Tirol déli részét is bekebelezhették. Comelico nyugati, Tirollal közös államhatára két olasz régió közigazgatási határává vált (Veneto és Trentino-Alto Adige között). Comelico északi részén, a Karni-Alpok főgerincén futó osztrák–olasz államhatár vonala változatlanul maradt napjainkig.

Nyelvei, néprajza[szerkesztés]

A vidék hivatalos nyelve az olasz, de igen széles körben használják a helyi ladin nyelvet. A Comelico-völgyben a Cadore-vidéki ladin nyelvjárás (cadorino) egyik változatát beszélik. Giovan Battista Pellegrini nyelvtörténész-filológus (1921–2007) szerint a nyelv a közép-cadorei és az ampezzói nyelvjárások számos archaikus elemeit őrzi, a velencei nyelv alig hatott rá. Pellegrini szerint Cadore tartomány és az Ampezzói-medence lakói egységes nyelvi közösséget alkottak 1511-ig, amikor I. Miksa császár meghódította a szomszédos Haydent (azaz Cortina d’Ampezzót), Cadore viszont a Velencei Köztársaság része maradt, Comelico a két birodalom határvidékére került.[3]

A vidék jellegzetes népszokásai közé tartoznak az álarcos karneválok (mascaràda) és jelmezes-maszkos felvonulások (corteo). A karnevál eseményeit kísérő együttesek hagyományos hangszereken régi népzenét adnak, táncos csoportokkal. A legfőbb álarcos figurák, helyi neveiken laché, matazìn, matazèra vagy paiàzu; a Karni-Alpok és a Dolomitok jellemző mesealakjait, archetípusait képviselik. A legtöbb karnevált „Santa Plonia”, azaz Szent Apollónia kegyébe ajánlják, akit Alsó és Felső-Comelico számos települése védőszentjeként is tisztel.[4][5]

Idegenforgalom, turizmus[szerkesztés]

Télen Comelico népszerű télisport-központtá válik, központjában Padola községgel, ahol az alpesi sízők kiváló lejtőket és sílifteket találnak. Emellett sífutópályák, sítúra-lehetőségek, korcsolyapályák is működnek, lovas kirándulásokat, gleccsermászásokat szerveznek. A magashegyi turistaházak többsége egész éven át üzemel.

Nyáron a környező hegyvidéken – a Karni-Alpok, a Sexteni-Dolomitok és a Piavéntúli Dolomitok (Dolomiti d’Oltrepiave) hegyeiben – változatos gyalog- és lovastúrákat lehet tenni jól kiépített, jelzett ösvényeken. Kedvelt túraútvonal az alpesi Visdende-völgy (Val Visdende), amely Santo Stefano di Cadore községből átvezet a szomszédos Sappada túraközpontba. Vannak kijelölt mountain-bike pályák. Az alpinisták a magashegyi menedékházakból kiindulva vasalt mászóutakon juthatnak fel a csúcsokra. Danta di Cadore községben védett mocsárvilág és botanikus kert (giardino alpino) látogatható.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Comunità Montana Comelico e Sappada - Sportello Ladino (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 27.)
  2. Dizionario di toponomastica. Storia e significato dei nomi geografici italiani (olasz nyelven). Torino: UTET, 261. o. (2006) 
  3. Giovan Battista Pellegrini. I dialetti ladino-cadorini. Miscellanea di studi alla memoria di Carlo Battisti (olasz nyelven). Firenze: Istituto di studi per l’Alto Adige (1979) 
  4. Carnevale di Comelico Superiore: Matazin e Lachè. nuovocadore.it. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  5. Il carnevale di Comelico Superiore (BL). carnevalecomelicosuperiore.net. (Hozzáférés: 2018. július 28.)

Turisztikai és kulturális honlapok[szerkesztés]

Kapcsolódó irodalom[szerkesztés]

  • Cadore és a Comelico, Velence és Veneto tartomány., Itáliai tájak (magyar nyelven). Budapest: Touring Club Italiano – Merhavia, 291-293. o. (2002). ISBN 963 9172 55 3 
  • A. Berti. Guerra in Comelico. 1915-1917. (olasz nyelven). Milano: Mursia. ISBN 9788842524694 
  • Giovanni Borella. Dolomiti del Comelico (olasz nyelven). Trieszt: Lint Editoriale (2010) 
  • Italo Zandonella Callegher. Dolomiti della Val Comelico e Sappada (olasz nyelven). Bolzano: Athesia (1991) 
  • Piergiorgio Cesco-Frare (2011). „Le strade delle peccore. Note etnografiche e toponomastiche in margine agli antichi laudi del centenaro di Comèlico Inferiore” (olasz nyelven). Archivio Storico di Belluno Feltre e Cadore anno LXXXII (346).  
  • Elia de Lorenzo Tobolo. Dizionario del dialetto ladino di Comelico Superiore (olasz nyelven). Bologna: Tamari (1977) 
  • Marta Mazza. Comelico e Sappada (olasz nyelven). Belluno-Venezia: Regione Veneto (2004) 
  • Gabriele Muscolino. Contributi alla conoscenza del repertorio etnomusicale del Comelico. Tesi di Laurea (olasz nyelven). Università di Padova (2000) 
  • Carlo Tagliavini. Il dialetto del Comelico. Nuovi contributi alla conoscenza del dialetto del Comelico [s.l.] (olasz nyelven). Comunità montana del Comelico e Sappada (1988) 
  • Giandomenico Zanderigo Ròsolo. Appunti per la storia delle Regole del Cadore nei secoli XIII-XIV (olasz nyelven) (1982)