Kanálcsőrű bakcsó

Kanálcsőrű bakcsó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Gödényalakúak (Pelecaniformes);
Család:	Gémfélék (Ardeidae);
Alcsalád:	Tigrisgémformák (Tigrisomatinae); Leach, 1820
Nem:	Cochlearius; Brisson, 1760
Faj:	C. cochlearius;
Tudományos név
	Cochlearius cochlearius; Linnaeus, 1766
Szinonimák
	Cochlearius cochlearia (Linnaeus, 1766); Cancroma cochlearia (Linnaeus, 1766);
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kanálcsőrű bakcsó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kanálcsőrű bakcsó témájú médiaállományokat és Kanálcsőrű bakcsó témájú kategóriát.

A kanálcsőrű bakcsó vagy szélescsőrű bakcsó (Cochlearius cochlearius) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a tigrisgémformák (Tigrisomatinae) alcsaládjába tartozó Cochlearius madárnem egyetlen faja. Korábban saját családot, a Cochlearidae nevűt alkották meg neki.

Rendszertani eltérés[szerkesztés]

Ezt a különleges madarat korábban a bakcsóformák (Nycticoracinae) alcsaládjába sorolták, azonban az új alaktani- és DNS-vizsgálatok alapján a kanálcsőrű bakcsót áthelyezték a tigrisgémformák alcsaládjába.^[1]^[2]^[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Mexikó, Argentína, Aruba, Belize, Bolívia, Bonaire, Brazília, Costa Rica, Curaçao, Ecuador, Francia Guyana, Guatemala, Guyana, Honduras, Kolumbia, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Salvador, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela területén honos. Mangroveerdők, árapály közti területek, édes és sós vizű tavak és mocsarak lakója.

Alfajai[szerkesztés]

Tigrisoma mexicanum cochlearius
Tigrisoma mexicanum panamensis
Tigrisoma mexicanum phillipsi
Tigrisoma mexicanum ridgwayi
Tigrisoma mexicanum zeledoni

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 45-50 centiméter, testtömege 500-1100 gramm között van. Feje teteje és válla fekete. A fiatal madarak barnásabbak. A nemek hasonlóak, de a hímek nagyobbak. Érdes, rekedt kiáltásokat hallat olykor.

Az idősebb hímek szeme mélypiros színű. Párzási időszak alatt 2-3 darab, 10 centiméter körüli hosszú fehér dísztollat viselnek a tarkójukon.

Életmódja[szerkesztés]

Nappal a fák között bujkál, éjszaka vadászik, rákokból és rovarokból álló táplálékára. Névadó kanálszerű csőrével érzékeli a zsákmányt és elkapja.

Szaporodása[szerkesztés]

Mocsarakban lévő fákra építi fészkét. Fészekalja 2-4 kékesfehér tojásból áll. Kotlási ideje 25-27 nap.

Állatkertekben[szerkesztés]

Magyarországon a Veszprémi Állatkertben tartanak kanálcsőrű bakcsókat.^[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ McCracken, Kevin G. and Sheldon, Frederick H. (1998). „Molecular and osteological heron phylogenies: sources of incongruence”. Auk 115, 127–141. o. DOI:10.2307/4089118.
↑ Sheldon, Frederick H.; McCracken, Kevin G. & Stuebing, Keeley D. (1995). „Phylogenetic relationships of the zigzag heron (Zebrilus undulatus) and white-crested bittern (Tigriornis leucolophus) estimated by DNA-DNA hybridization”. Auk 112 (3), 672–679. o.
↑ Sheldon, Frederick H.; Jones, Clare E. & McCracken, Kevin G. (2000). „Relative Patterns and Rates of Evolution in Heron Nuclear and Mitochondrial DNA”. Molecular Biology and Evolution 17 (3), 437–450. o. [2006. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a026323. PMID 10723744. (Hozzáférés: 2006. szeptember 7.)
↑ Veszprém Zoo. www.veszpzoo.hu. (Hozzáférés: 2023. július 26.)

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 18.)
A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963 545 006 0 - kanálcsőrű bakcsó a magyar neve

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[McCracken_&_Sheldon-1] McCracken, Kevin G. and Sheldon, Frederick H. (1998). „Molecular and osteological heron phylogenies: sources of incongruence”. Auk 115, 127–141. o. DOI:10.2307/4089118.

[Sheldon1995-2] Sheldon, Frederick H.; McCracken, Kevin G. & Stuebing, Keeley D. (1995). „Phylogenetic relationships of the zigzag heron (Zebrilus undulatus) and white-crested bittern (Tigriornis leucolophus) estimated by DNA-DNA hybridization”. Auk 112 (3), 672–679. o.

[Sheldon2000-3] Sheldon, Frederick H.; Jones, Clare E. & McCracken, Kevin G. (2000). „Relative Patterns and Rates of Evolution in Heron Nuclear and Mitochondrial DNA”. Molecular Biology and Evolution 17 (3), 437–450. o. [2006. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a026323. PMID 10723744. (Hozzáférés: 2006. szeptember 7.)

[4] Veszprém Zoo. www.veszpzoo.hu. (Hozzáférés: 2023. július 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]