Coandă-hatás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Coandă-hatás következtében: a vízsugár követi a kanál felületét
A vízsugár követi a kanál felületét

A Coandă-hatás Henri Coandă román aerodinamikai úttörő nevéhez köthető, aki felfedezte azt, hogy a környezetéhez képest nagyobb sebességű folyadék- vagy gázsugár követi a közeli konvex felületet is, szinte hozzátapad a felülethez.

Alkalmazás[szerkesztés]

A VZ-9 Avrocar

A Coandă-hatás fontos szerepet játszik a repülőgépek tervezésekor, ugyanis a szárny felett elhaladó levegő a Föld fele irányítható, így további aerodinamikai felhajtóerőt okoz. Egy sugárhajtómű megnöveli a határrétegben a légáramlat sebességét, megnövelve a repülőgép felhajtóerejét is. Coandă munkáját követve John Frost, az Avro Canada alkalmazottja is tanulmányozta a jelenséget, és egy légpárnás hajószerű repülőgépeket tervezett. Frost terveiből csak egyet valósítottak meg: a VZ-9 Avrocart.


A Formula-1 világában a McLaren, a Sauber, a Ferrari és a Lotus csapatai is kihasználták a Coandă-hatás előnyeit. Az új tervek szerint a kipufogó gázok a diffúzoron keresztül haladnak, azzal a céllal, hogy a versenyautó hátsó részénél növeljék a leszorító erőt. Viszont 2014 óta az FIA új határozatával betiltotta a kipufogócső felszerelését közvetlenül a karosszéria elé.

Forrás[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Coandă-hatás témájú médiaállományokat.
  • Nagy Ernő: Légpárnás Járművek, Haditechnikai Intézet, Budapest 1963

További információk[szerkesztés]