Clyde Tolson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Clyde Tolson
Clyde Tolson.jpg
Született 1900.május 22.
Laredo, Missouri, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt 1975. április 14. (74 évesen)
Washington, D.C., Egyesült Államok
Állampolgársága amerikai
Nemzetisége amerikai
Foglalkozása A Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatóhelyettese
Tisztség A Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatóhelyettese (1930–1972)
Iskolái Laredo High School, George Washington Egyetem
Kitüntetései Elnöki Aranyérem Kiváló Szövetségi Polgári Szolgálatért
Halál okaszívelégtelenség
Sírhely Kongresszusi Temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Clyde Tolson témájú médiaállományokat.

Clyde Anderson Tolson (Laredo, Missouri, 1900. május 22.Washington, 1975. április 17.) a Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatóhelyettese volt 1930–1972 között, elsősorban a személyzetért és a fegyelemért volt felelős. Úgy ismert, mint a védence és állítólagos intim társa az FBI akkori igazgatójának, John Edgar Hoovernek.

Előélete és oktatása[szerkesztés]

Tolson Laredóban született Missouri-ban.[1] A Laredo High Schoolban végzett 1915-ben, és onnan a Cedar Rapids Üzleti Főiskolára ment, ahol 1918-ban diplomázott.[2] 1919-től 1928-ig a magántitkára volt 3 hadügyminiszternek: Newton D. Baker-nek,[3] John W. Weeksnek és Dwight F. Davisnek.[4]

Tolson bölcsészdiplomát szerzett a George Washington Egyetemen 1925-ben és jogi diplomát 1927-ben.[1] Míg Tolson az egyetemre járt,a Sigma Nu Testvériség Delta Pi szakaszának tagja lett.[5]

Karrier[szerkesztés]

1928 áprilisában felvették az FBI-hoz különleges ügynökként. Tolson állítólag arra használta ezt a munkát, hogy tapasztalatot és elég pénzt szerezzen, hogy jogi kart nyisson a Cedar Rapidsnál.[6] Miután dolgozott az FBI bostoni és washingtoni irodájánál, vezető jegyző lett, és 1930-ban igazgatóhelyettessé léptették elő.

1936-ban Tolson csatlakozott Hooverhez letartóztatni egy bankrablót, Alvin Karpist, majd egy évvel később túléltek egy tűzharcot a gengszter Harry Brunette-tel.[7] 1942-ben Tolson részt vett a náci szabotőrök elfogásában, Long Island-en és Floridában.[8] 1947-ben ő lett az FBI költségvetési és igazgatási feladatokat ellátó igazgatóhelyettese.[1]

Kapcsolata John Edgar Hooverrel[szerkesztés]

Clyde Tolson (balra) és J. Edgar Hoover (jobbra)

Az állítások szerint J. Edgar Hoover az alteregójaként írta le Tolsont.[9] Évekig az a szóbeszéd keringett, hogy a két férfi között homoszexuális kapcsolat van.[10]

Mikor Hoover meghalt, Tolson örökölte 551 000 dolláros vagyonát és költözött a házába;[7] és ő terítette az amerikai zászlót a koporsójára.[11]

Későbbi évek[szerkesztés]

1964-ben Tolson agyvérzésen esett át, és ezért a hátralévő élete kissé törékeny lett.[12] 1965-ben Lydon B. Johnson elnök megjutalmazta egy aranyéremmel Kiváló Szövetségi Polgári Szolgálatáért. Hoover az FBI-nál tartotta Tolsont, mikor már túl idős volt a rendőrségi kötelességek teljesítéséhez, és elérte a nyugdíjkorhatárt.[7]

Hoover 1972. május 2-i halála után Tolson rövid ideig a Nyomozóiroda eljáró vezetője volt.[9] Május 3-án L. Patrick Gray lett az FBI megbízott igazgatója.[13] Tolson kapcsolatba lépett Mark Felttel, és felkérte, hogy írja meg a felmondólevelét. Betegségére hivatkozva Tolson május 4-én, Hoover temetésének napján felmondott.[14] Ezután Mark Felt vette át Tolson helyét.

Halála[szerkesztés]

Clyde Tolson sírja a Conngressional Cemetary-ben

Miután Tolson kilépett a Nyomozóirodától, az élete hanyatlani kezdett.[7][15] 1975. április 10-én Tolson bekerült a Doctors Community Hospitalba, Washingtonba veseelégtelenség miatt. Ott halt meg szívelégtelenségben, 74 évesen.[7] Tolsont a Congressional Cemetary-ben temették el J. Edgar Hoover sírja közelében.[12]

Ábrázolásai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Ronald Kessler (2003): The Boreau: The Secret History of the FBI ISBN 0-312-98977-6
  2. The Delta of Sigma Nu, 81. kötet, 3. kiadás. 1964.
  3. Fred Jerome (2003): The Einstein File: J. Edgar Hoover's Secret War Against the World's Most Famous Scientist ISBN 1-429-97588-1
  4. Richard Gid Powers (1987): Secrecy and Power: The Life of J. Edgar Hoover ISBN 0-029-25060-9
  5. Claire Bond Potter (1998): War on Crime: Bandits, G-men and the Politics of Mass Culture ISBN 0-813-52487-3
  6. Curt Gentry (2001): J. Edgar Hoover: The Man and Secrets ISBN 0-393-32128-2
  7. a b c d e Richard M. Cohen (1975): "FBI's Clyde A. Tolson, 74, Died" Washington Post
  8. Time Inc: LIFE. 1971–04–09. Hozzáférés: 2016. jún. 26.  
  9. a b John Stuart Cox, Athan G. Theoharis (1988): The Boss: J. Edgar Hoover and the Great American Inquisition ISBN 0-877-22532-X
  10. Homosexual? — The Life and Career of J. Edgar Hoover — Crime Library, 2015. február 9. (Hozzáférés: 2016. június 26.)
  11. Ralph de Toledano (1973): J. Edgar Hoover: The Man in his Life ISBN 0-870-00188-4
  12. a b Rebecca Boggs Roberts, Sandra K. Schmindt (2012): Historic Congressional Cemetary ISBN 0-738-59224-2
  13. http://www.fbi.gov/about-us/history/directors/gray FBI - Louis Patrick Gray élete
  14. William B. Breuer (1995): J. Edgar Hoover and his G-men ISBN 0-275-94990-7
  15. G-men under fire, 1971 ISSN 0024-3019