Clipper (programozási nyelv)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Clipper
Paradigma funkcionális
Megjelent 1985
Kiadó Computer Associates
Utolsó kiadás CA Clipper 5.3b (1997 május 20.)
Hatással volt rá dBase
Operációs rendszer DOS
Weboldal


A Clipper egy programozási nyelv, amelyet leginkább DOS operációs rendszeren futó programok fejlesztésére használtak. Bár sokrétűen alkalmazható, elsősorban adatbázis-kezelő alkalmazások fejlesztésére használták.

Története[szerkesztés]

Eredetileg 1984-ben hozta létre a Nantucket cég, de csak 1985 májusában kezdték árulni. Elsődleges célja az akkoriban népszerű Ashton Tate-féle dBase II adatbázis programozási nyelvének kiváltása volt. A dBase kód lefordításának eredményeként az addig interpretált kódból pszeudokód lett, amelyet egy virtuális gép hajtott végre. A pszeudokód gyorsabb, mint az interpretálás, de még mindig nem olyan gyors, mint a natív gépi kód. 1992-ben a Computer Associates megvásárolta a Nantucket-től és CA-Clipper néven forgalmazta tovább. 2002 április 22-én a Computer Associates és a GrafX Software bejelentette, hogy elfogadtak egy Fejlesztési, Licencelési, és Marketing Egyezményt két programozási nyelvükre—a CA-Clipperre, és a CA-Visual Objects-re.

Fejlesztése során a Clipper nyelv átvett néhány elemet a C és Pascal nyelvekből és az objektumorientált programozási módszerekből. Megjelent továbbá a kódblokk adattípus, ami egy hibrid koncepció a dBase makrókból, avagy string-kiértékelésből, és a függvénymutatókból összegyúrva. Ez sokkal erőteljesebb lett az eredetinél.

2006 óta a nyelvet folyamatosan fejleszti több szervezet és szállító is. Ma már elérhető több operációs rendszer alatt is (DOS, Windows, Linux, 32 és 64 bit, Unix, és OS X) és több adatbázis-motort (RDD) támogat, melyekkel a legnépszerűbb formátumok (DBF, DBFNTX, DBFCDX, MachSix, SQL…) is kezelhetőek. Az új fejlesztések során elsődleges elv, hogy megmaradjon a kompatibilitás az alap dBase/xBase szintaxissal miközben objektumorientált (OOP) kiegészítéseket és könnyebb lekérdező felület (sqlExecute()) biztosítson.

Megjelentek ingyenes változatok, mint a CLIP, a Harbour, az xHarbour, és nem utolsósorban a magyar fejlesztésű CCC, de vannak fizetős megoldások is, mint az XBase++ és a FlagShip.

Forrás: The History of Computing Project

Programozás Clipperben[szerkesztés]

A klasszikus hello world szöveg kiiratása:

 ? "Hello World!"

Egyszerű adatbázis beviteli mezők és maszkolásuk:

 USE Customer SHARED NEW
 CLS
 @  1, 0 SAY "CustNum" GET Customer->CustNum PICTURE "999999" VALID Customer->CustNum > 0
 @  3, 0 SAY "Contact" GET Customer->Contact VALID !Empty(Customer->Contact)
 @  4, 0 SAY "Address" GET Customer->Address
 READ

Verziótörténet[szerkesztés]

Nantucket Corporation által kiadott

"szezonális változatok"
  • 1985. május 25. – Nantucket Clipper Winter'84
  • 1985 – Nantucket Clipper Summer'85
  • 1986. január 29. – Nantucket Clipper Winter'85
  • 1986. október 31. – Nantucket Clipper Autumn'86
  • 1987. december 21. – Nantucket Clipper Summer'87
Clipper 5
  • 1990 – Nantucket Clipper 5.00
  • 1991. április 15. – Nantucket Clipper 5.01
  • 1992. március 31. – Nantucket Clipper 5.01 Rev.129

Computer Associates által kiadott

CA Clipper
  • 1993 5.01a
  • 1993. február 15. – 5.20
  • 1993. március 15. – 5.2a
  • 1993. június 25. – 5.2b
  • 1993. augusztus 6. – 5.2c
  • 1994. március 25. – 5.2d
  • 1995. február 7. – 5.2e
  • 1995. június 26. – 5.30
  • 1996. május 20. – 5.3a
  • 1997. május 20. – 5.3b

(Forrás: http://www.emsps.com)

További információk[szerkesztés]