Claude Thornhill

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Claude Thornhill
William P. Gottlieb felvétele, 1947
William P. Gottlieb felvétele, 1947
Életrajzi adatok
Született 1909. augusztus 10.[1][2]
Terre Haute[3]
Elhunyt 1965. július 2. (55 évesen)
New York
Iskolái Cincinnati Conservatory of Music
Pályafutás
Műfajok dzsessz
Hangszer
Tevékenység
Kiadók RCA Victor
A Wikimédia Commons tartalmaz Claude Thornhill témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Claude Thornhill (Terre Haute, 1909. augusztus 10.New York, 1965. július 2., 1965. július 7. vagy 1965. július 1.) amerikai zongorista, zenekarvezető. A Snowfall (1941)[4] és az I Wish I Had You dzsessz- és popsztenderdek szerzője.

Pályafutása[szerkesztés]

Már tizenegy éves korában hivatásszerűen zongorázott. először két helyi comboban játszott. Középiskolásként több színházi zenekarban szerepelt. Tizenhat évesen bekerült a Cincinnati Conservatory of Musicba. Rendkívüli tehetségként ismerték.

Utazó duót alapított Danny Polo(wd)val, aki klarinétos és trombitásos volt, és szintén zenei csodagyerek.

1931-ben Artie Shaw klarinétos és Thornhill együtt ment New Yorkba. az 1930-as évek Thornhill végén a nyugati partra ment Judy Garland Babes in Arms című filmjével. 1935-ben Glenn Millerrel játszott. Dolgozott Paul Whitemannel, Benny Goodmannel, Ray Noble-lal és Billie Holiday-jel is. A „Loch Lomond” és az „Annie Laurie” hangszerelését Maxine Sullivan számára. Az 1930-as évek közepén hangszerelt és zongorázott Andre Kostelanetz számára is.

1939-ben megalapította a Claude Thornhill Orchestrát. Danny Polo volt a vezető klarinétosa. Bár a Thornhill zenekar kifinomult tánczenekar volt, kiváló dzsesszzenészeiről, valamint Thornhill és Gil Evans feldolgozásairól vált ismertté. Thornhill arra biztatta a zenészeket, hogy dolgozzanak ki hideg hangzásokat. A zenekar vibrato nélkül játszott.

Miles Davis Birth of the Cool című híres művét részben a Thornhill-féle hangzás és szokatlan hangszerelés jellemezte.

Thornhill a New York-i Paramount Theatre-ben játszott heti 10 000 dollárért, amikor aztán 1942-ben bevonult a haditengerészethez. 1946-ban leszerelt és összeszedte együttesét. Polo, Gerry Mulligan, Barry Galbraith és új tagok: Red Rodney, Lee Konitz, Joe Shulman, Bill Barber.

Thornhill és zenekara a Judy, Jill és Johnny varietéműsorban szerepelt a Mutual Broadcasting rádióban 1946–1947-ben. 1957-ben Thornhill lett Tony Bennett cég zenei igazgatója.

Big band könyvtára nagy részét jelenleg a Missouri állambeli Springfieldben található Drury Egyetem őrzi, miután Gerry Mulligan nem tartott rá igényt. A Thornhill együttes legsikeresebb lemezei a „Snowfall”, az „A Sunday Kind of Love” és a „Love for Love” lettek.

Lemezválogatás[szerkesztés]

  • Snowfall (1940-41)
  • Buster's Last Stand (1941-47)
  • The Transcriptions Performances 1947 (1947)
  • The 1948 Transcriptions Performances (1948)
  • The Crystal Gazer − the Later Recordings (1946-56)

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. http://www.last.fm/music/Claude+Thornhill+&+His+Orchestra
  4. Thornhill 1941-es „Snowfall” című zongorakompozíciójának szövegét felesége, Ruth Thornhill írta.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Claude Thornhill című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.