Clarice Lispector
Ellenőrzött
| Clarice Lispector | |
_Clarice_Lispector_6zxkp_please_credit(palette.fm)_(cropped).png) | |
| Született | 1920. december 10.[1][2][3][4][5] Csecselnik |
| Elhunyt | 1977. december 9. (56 évesen)[1][2][3][4][5] Rio de Janeiro[6] |
| Álneve |
|
| Állampolgársága |
|
| Házastársa | Maury Gurgel Valente (1943. január 23. – 1959)[8] |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Federal University of Rio de Janeiro Faculty of Law |
| Kitüntetései | |
| Halál oka | petefészekrák[11] |
 | |
| Clarice Lispector aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Clarice Lispector témájú médiaállományokat. | |
Clarice Lispector (Csecselnik, Vinnicjai terület, 1920. december 10. – Rio de Janeiro, 1977. december 9.) ukrajnai zsidó származású brazil író, forgatókönyvíró, műfordító, újságíró és regényíró. Két könyve (A Paixão segundo G.H. és A hora da Estrela) is szerepel az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz című listán.
Magyarul
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Minden történet; ford. Pál Ferenc et al.; Magvető, Bp., 2018
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 27..
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 Itaú Cultural. "Enciclopédia Itaú Cultural" (portugál nyelven). Itaú Cultural. Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31..
- ↑ "books.google.es/books?id=7GXEnFuJJNMC&pg=PA149&lpg=PA149&dq=1943+clarice+lispector+naturalizacao&source=bl&ots=v5ecI8GKud&sig=ACfU3U34use-f-NztaYd4R90aJP3MMLpFA&hl=es&sa=X&ved=2ahUKEwjw-My0iMn2AhXPGuwKHc-wBRAQ6AF6BAgPEAM#v=onepage&q=1943%20clarice%20lispector%20naturalizacao&f=false".
- ↑ Itaú Cultural. "Enciclopédia Itaú Cultural" (portugál nyelven). Itaú Cultural.
- ↑ "www.premiojabuti.com.br/premiados-por-edicao/premiacao/?ano=1961". Hozzáférés: 2020. december 10..
- ↑ "www.premiojabuti.com.br/premiados-por-edicao/premiacao/?ano=1978". Hozzáférés: 2020. december 10..
- ↑ "www.nytimes.com/es/2018/01/07/espanol/cultura/clarice-lispector-benjamin-moser-literatura.html".
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Benjamin Moser, Why This World: A Biography of Clarice Lispector, Oxford University Press (2009), ISBN 978-0-19-538556-4
- Earl E. Fitz, Sexuality and Being in the Poststructuralist Universe of Clarice Lispector: The Différance of Desire, University of Texas Press (2001), ISBN 0-292-72529-9
- Giffuni, C. "Clarice Lispector: A Complete English Bibliography," Lyra, Vol. 1 No. 3 1988, pp. 26–31.
- Levilson Reis, "Clarice Lispector," in Cynthia M. Tompkins and David W. Foster (eds.), Notable Twentieth-Century Latin American Women (Westport, CT: Greenwood, 2001), pp. 165–69.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal (portugál)
