Civil vallás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A civil vallás kifejezés modern értelemben Robert N. Bellah amerikai szociológus révén került a szociológiai szakszótárba. Funkcionális vallásdefiníció az olyan jelenségekre, melyekben a társadalom politikusai Istenre, a Bibliára, a kereszténységre vagy egyéb, egyetemesnek tételezett értékre hivatkoznak a társadalmi kohézió megteremtése vagy fenntartása érdekében. Más szóval a "nemzet transzcendens egyetemes vallása".

További szerzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rousseau a "Társadalmi szerződés", Parsons a "Civil vallás perspektívái", Lübbe a "Vallás a felvilágosodás után", Luhmann a "Alapértékek mint civil vallás" stb. című műveikben elemezték behatóbban a fogalom árnyalatait.

A magyar szociológiában Molnár Attila Károly[1] egyik tanulmánya tárgyalta a fogalom történeti dimenzióit, Gerő András[2] foglalkozott a XIX. sz-i Magyarország civil vallásával, Máté-Tóth András[3] a nemzetfogalommal, mint civil vallással.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Encyclopedia of Religion and Society: Civil religion

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. In: Felkai, Gábor, Molnár, Attila Károly és mások (2002): Forrásvidékek társadalomtudományi tanulmányok Némedi Dénes 60. születésnapjára. (Nagyítás, 45.) Budapest: Új Mandátum
  2. In: Glózer, Rita, Hamp, Gábor és mások (2000): A vallások és az európai integráció. Budapest: Balassi Kiadó, Magyar Pax Romana, Országos Főrabbi Hivatala
  3. Máté-Tóth, András (2007): Szent nemzet. A nacionalizmus mint civil vallás Kelet-Közép-Európában. In Úton. Tanulmányok Tomka Miklós tiszteletére. Szerk.: Hegedűs Rita és mások. Szeged: SZTE Vallástudományi Tanszék. 153-168.