Ciurcu Könyvkiadó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az épület, ahol a kiadó a 20. század elején működött

A brassói Ciurcu Könyvkiadó (románul: Casa de editură Ciurcu) a dualizmus kori Erdély legfontosabbjának tartott[1][2] román nyelvű kiadóvállalata volt. 1890-ben alapította Nicolae és Ioan Ciurcu (Nicolae nevéhez fűződik a város első román könyvesboltjának megnyitása is), és 1948-ban szűnt meg. Munkásságukkal hozzájárultak a román kultúra terjesztéséhez Erdélyben és Romániában.

Története[szerkesztés]

A brassói könyvkiadás több évszázados múltra tekint vissza: Johannes Honterus szász reformátor már 1533-ban nyomdát alapított, melynek utódja egészen a 20. századig működött. 1851-ben megalakult Römer és Kamner, 1881-ben Teohar Alexi nyomdája, 1888-ban pedig az Aurel Mureșianu-féle nyomda a Casa Mureșenilorban.[3]

Nicolae Ciurcu (1854–1898) Ioan Ciurcu bolgárszegi kereskedő fia, Zaharia Carcalechi macedón nyomdász unokája Brassóban végezte tanulmányait, majd a Frank & Dresnandt könyvesboltban inaskodott. Ezután tíz évig a bukaresti Socec kiadónál és a Grave & Comp. könyvesboltban dolgozott, majd visszatért Brassóba, és 1880-ban megnyitotta a város első román könyvesboltját. Kezdetben a bolt a Hirscher-házban működött,[2][4] majd 1883-ban a Hirscher utcába költözött. 1890-ben Nicolae öccsével, Ioannal (1857–1925) együtt megalapította a Ciurcu kiadóházat. 1896-ban egy korszerű bécsi nyomdagépet vásároltak, és a nyomda mellett könyvkötészetet is üzemeltettek.[5]

1898-ban Nicolae Ciurcu egy zágrábi szanatóriumban elhalálozott, így Ion Ciurcu egyedül vitte tovább a vállalkozást. 1905-ben megvádolták tiltott könyvek terjesztésével, 1917-ben pedig rövid időre börtönbe zárták Kolozsváron „román propaganda terjesztése” miatt. Az első világháború a kereslet visszaesését eredményezte, így 1919-ben Ion Ciurcu kénytelen volt eladni a nyomdát, megtartva azonban a kiadót és a könyvesboltot. 1925 után Nicolae fia, Gheorghe Ciurcu vette át az üzletet.[5] Később a könyvesbolt és a kiadó a Porond utca (str. Prundului) 9. szám alá költözött,[2] majd 1948-ban államosították.[6]

A Hirscher utcai épület ma helyi jelentőségű műemlék, BV-II-m-B-11407 sorszám alatt.[7]

Jelentősége[szerkesztés]

A bolt és a kiadó a román kultúra terjesztésének fontos szereplője volt: az olcsó áraknak köszönhetően (egyes könyvek csupán 2 krajcárba kerültek) széles rétegek fértek hozzá a kiadványokhoz.[5] Becslések szerint 1880 és 1910 között hétmillió könyv terjesztéséhez járultak hozzá,[6] és az Erdély és Románia közötti román kulturális kapcsolatok egyik fő városává tették Brassót.[4]

Híres román írók és költők művei mellett brassói írók könyveit, imakönyveket, tankönyveket, történelmi tárgyú irományokat, színdarabokat, ponyvákat, képeslapokat is terjesztettek.[5] Sextil Pușcariu visszaemlékezése szerint sok román család egész könyvszekrényeket rendezett be a Ciurcu könyvesboltból hozatott román könyvekkel.[4] A könyvek mellett füzetet, tollat, ceruzát, és egyéb tanszereket is árultak.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Aldea 118. o.
  2. a b c Pestrea Suciu, Steluța. Străzi, case, oameni din Brașov. Brassó: Foton, 102–103. o. (2011). ISBN 9789737641700 
  3. Aldea 492–495. o.
  4. a b c Pușcariu 293–294. o.
  5. a b c d Aldea 496–498. o.
  6. a b Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov. Vidombák: Haco International, 434. o. (2015). ISBN 9789737706355 
  7. Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  8. Pușcariu 318. o.

Források[szerkesztés]

  • Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International (2016). ISBN 9789737706416 
  • Pușcariu: Pușcariu, Sextil. Brașovul de altădată (román nyelven). Kolozsvár: Dacia (1977)