Ciudad Juárez
| Ciudad Juárez | |||
 | |||
| |||
| Mottó: Refugio de la libertad, custodia de la república. | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Chihuahua | ||
| Község | Juárez | ||
| Alapítás éve | 1659 | ||
| Községi elnök | Enrique Serrano Escobar | ||
| Irányítószám | 32000- | ||
| Körzethívószám | 656 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 321 004 fő (2010)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1150–1200 m | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 31° 44′ 42″, ny. h. 106° 29′ 06″Koordináták: é. sz. 31° 44′ 42″, ny. h. 106° 29′ 06″ | |||
 Ciudad Juárez
Pozíció Chihuahua térképén
| |||
| Ciudad Juárez honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ciudad Juárez témájú médiaállományokat. | |||
Ciudad Juárez (nevének jelentése: Juárez Város) egy nagyváros Mexikó északi határán, Chihuahua államban. Az állam legnépesebb városa, de nem a fővárosa. 2010-ben lakóinak száma 1 321 004 fő volt.[2] A város világszerte hírhedt rossz közbiztonságáról és a sok gyilkosságról, amit itt elkövetnek, főként a drogháború felszámolásáért indított kormányzati fellépés kezdete (2006) óta. Ez a fő oka annak, hogy az utóbbi években több százezren hagyták el a várost (többségük El Pasóba települt át) és az üzletek nagy része is tönkrement, bezárt.[3]
Földrajz[szerkesztés]
Fekvése[szerkesztés]
A város Chihuahua állam északi határán fekszik a Chihuahua-sivatag területén, a Río Bravo del Norte jobb (déli) partján. Ez a folyó az USA területén (Texas államban) fekvő El Paso várostól választja el, mellyel együtt Ciudad Juárez egy több mint 2 milliós nemzetközi agglomerációt alkot.
A település mintegy 1150–1200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, területe enyhén emelkedik észak felé, nyugaton és délnyugaton pedig egy mintegy 600 méteres relatív magasságú kis hegység, a Sierra de Juárez határolja (bár az utóbbi években már ettől a hegységtől délre is terjeszkedni kezdett a város). Ennek a hegységnek a város felőli oldalán rakták ki hatalmas, műholdképen is jól kivehető betűkből a közvetkező feliratot: „CD JUAREZ LA BIBLIA ES LA VERDAD LEELA”, vagyis „Ciudad Juárez, a Biblia az igazság, olvasd!”[4]
Éghajlat[szerkesztés]
Ciudad Juárez éghajlata sivatagos: általában forró, de a téli hónapok éjszakái alatt keményebb fagyok is előfordulhatnak. Az eddigi legnagyobb meleg 44,0 °C volt, egyszer pedig -13,4 °C-os fagyot mértek. A hónapok 7,8 és 28,7 fok között változik, a legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január. Csapadék kevés hullik, éves átlagban mindössze 268 mm, ennek is nagy része (csaknem 60%-a) három hónap (július, augusztus és szeptember) alatt, így a többi kilenc hónap szélsőségesen száraz.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 27,0 | 28,6 | 32,9 | 35,2 | 38,4 | 44,0 | 42,5 | 41,5 | 38,5 | 35,2 | 30,1 | 34,0 | 44,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 14,9 | 18,4 | 22,4 | 26,1 | 30,6 | 36,2 | 35,6 | 34,1 | 31,1 | 26,1 | 19,6 | 15,7 | 25,9 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 7,8 | 10,4 | 14,2 | 17,8 | 22,5 | 28,0 | 28,7 | 27,2 | 24,1 | 18,5 | 11,9 | 8,1 | 18,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 0,6 | 2,4 | 6,0 | 9,5 | 14,4 | 19,7 | 21,7 | 20,4 | 17,1 | 11,0 | 4,3 | 0,6 | 10,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −12,3 | −9,4 | −8,2 | −3,0 | 3,0 | 12,0 | 14,5 | 13,0 | 8,2 | −1,3 | −13,4 | −10,0 | −13,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 17 | 13 | 4 | 7 | 10 | 13 | 45 | 47 | 64 | 26 | 8 | 13 | 268 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5] | |||||||||||||
Közlekedés[szerkesztés]
A város fontos közlekedési csomópont: határátkelője az egyik legforgalmasabb átkelő Mexikó és az USA között. Innen indul az ország belseje felé Mexikó egyik legjelentősebb főútja, a 45-ös, és áthalad a város területén a két óceánt nagyjából a határ mentén összekötő 2-es főút is.[6]
Két vasútvonal is kiindul Ciudad Juárezből: a legfontosabb a Chihuahuán és Zacatecason keresztül a főváros irányába vezető, a másik pedig egy mellékvonal, mely La Junta városáig vezet.[7]
A város mellett található az Abraham González nemzetközi repülőtér.[8]
Népesség[szerkesztés]
A település népessége a múltban óriási ütemben növekedett, de a közbiztonság romlása miatt az utóbbi időkben a növekedés szembetűnően lelassult:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 789 522 |
| 1995 | 995 770 |
| 2000 | 1 187 275 |
| 2005 | 1 301 452 |
| 2010 | 1 321 004 |
Története[szerkesztés]
Előzmények, alapítás és az első idők[szerkesztés]
A környék ősidők óta lakott volt. A spanyolok megérkezésekor az itt élő indián törzsek közül a legjelentősebbek a sumák és a mansók voltak, ez utóbbiak hajukat leborotválva jártak, a férfiak meztelenül, a nők alsó testüket takarták el szarvasbőrből készül ruhákkal. Az első európaiak, akik a területre érkeztek, Álvar Nuñez Cabeza de Vaca (akinek kísérője, a marokkói Estebanico volt az első néger, aki betette a lábát a környékre), Alonso del Castillo Maldonado és Andrés Dorantes de Carranza voltak. Ők a mai Florida partjaitól (ahol hajótörést szenvedtek) nyugat felé haladva szelték át a kontinenst, végül a mai Sinaloáig jutottak. Közben számos barátságos és ellenséges indián törzzsel találkoztak, még fogságba is estek.
1659-ig, amíg megalapították a mai várost, még számos spanyol felderítő és hittérítő út érintette a vidéket, többnyire ferences misszionáriusok érkeztek a területre. A leghíresebb átutazó Juan de Oñate volt, aki a samalayucai dűnéken átkelve 1598-ban érte el a Río Bravo del Norte folyót, majd továbbhaladt északra a mai Új-Mexikó területére, ahol megalapította annak akkori fővárosát, San Juan de los Caballeros (későbbi nevén San Juan Pueblo, 2005-től pedig Ohkay Owingeh[9]) közelében.
1659. december 8-án García de San Francisco a mai Ciudad Juárez helyén létrehozta a Conversión nevű indián-térítő missziót, melyet később már Misión de Nuestra Señora de Guadalupe néven neveztek, és amely köré később a település felépült. 1826-ban Villa Paso del Norte lett a neve, mai elnevezését pedig 1888. július 24-én kapta meg. 1662-ben kezdték el építeni első templomát, a Guadalupei Szűzanya tiszteletére. Az építkezés 6 évig tartott.
1680-ban az indiánok támadása miatt a Santa Fe-i spanyolok visszavonultak Paso del Nortébe és 1693-ig maradtak, amikor is több és jobb fegyverzettel felszerelkezve visszatértek városukba. A vad indiánok, főként az apacsok Paso del Nortét is fenyegették, de a várost helyőrség védte. Az egész 18. század a velük való folyamatos harc jegyében telt, bár eközben stratégiai fontosságú helyen való fekvése miatt a város a kereskedelemnek köszönhetően lassan fejlődött is.[10]
19. század[szerkesztés]
A század első fele a kereskedelem fejlődésével telt, viszont 1846-ban elérte a háború ezt a vidéket is. December 25-én a várostól északra, egy Temascalitos nevű helyen ütközött meg egymással Antonio Ponce de León mexikói és Alejandro Doniphan amerikai serege. Az összecsapás a nagyobb létszámú utóbbi csapat győzelmével zárult, a mexikóiak először visszavonultak a városba, majd azt is kiürítették, így két nap múlva megszállták az amerikaiak. A háborút lezáró 1848-as Guadalupe Hidalgó-i béke értelmében a város elvesztette a Río Bravo del Norte folyó bal partján fekvő területeit.
A francia megszállás idején, 1865. augusztus 14-én Mexikó akkori elnöke, Benito Juárez a fővárosból ide helyezte át székhelyét, így csaknem egy évig, 1866. június 10-ig ez a város volt tekinthető az ország fővárosának. Később az ő tiszteletére kapta meg Ciudad Juárez a mai nevét.
1897-ben indult útjára a városból az első vasúti szerelvény. A század végén egy csatorna építésével alakult ki a folyóban a Córdoba-sziget (Isla de Córdoba), melynek lakóit azonban az amerikaiak egy kerítés építésével fél oldalról szinte „bebörtönözték”, a mexikói oldaltól pedig magas vízállás esetén a folyó választotta el őket. A helyzet csak 1949-ben rendeződött, amikor híd épült Ciudad Juárez felé, majd 1959-ben megindult a nemzetközi forgalom is a területen keresztül.[10]
20. század[szerkesztés]
Nem sokkal a forradalom előtt, 1909-ben Porfirio Díaz mexikói és William Howard Taft amerikai elnök először El Pasóban, majd Ciudad Juárezben tárgyalt egymással. A forradalom során először 1911. május 10-én vette be a várost a maderista sereg, ez a győzelem pedig Díaz elnök lemondását vonta maga után. 1913. november 15-én újra a forradalmárok Pancho Villa vezette seregének birtokába került a város, melyet később a huertista José Inés Salazar megkísérelt visszafoglalni: ekkor került sor a nagy jelentőségű Tierra Blanca-i csatára, mely azonban a Villa győzelmével és a huertisták hatalmas vereségével zárult.[11]
Még korábban, 1906-ban alakult meg a település egyik jelentős iskolája, az Escuela Superior de Agricultura Hermanos Escobar nevű mezőgazdasági oktatási intézmény, mely egészen 1993-ig működött. 1910-ben avatták fel a községi könyvtárat, 1919-ben pedig légipostai összeköttetés létesült az állam fővárosával, Chihuahuával. 1923-ban megnyílt a DW whisky-gyár, 1924-ben elkezdték az utcák kövezését, 1929-ben pedig a városba vezető országút nyílt meg, valamint a légipostai kapcsolat Mexikóvárossal. 1930-ban szöggyár, 1931-ben pedig gázszolgáltató társaság létesült. 1933-ban megnyílt a Cruz Blanca (Fehér Kereszt) nevű sörfőzde, 1939-ben olajfinomító kezdte meg működését. Az első tévék 1952-ben jelentek meg a városban. 1965-ben alapították az első ipari parkot, ahol maquiladorák működnek, 1973-ban pedig létrejött a Ciudad Juárez-i Autonóm Egyetem.[10]
Sport[szerkesztés]
A város labdarúgócsapata a 2005-ben alapított Indios (Indiánok) volt, de ez anyagi nehézségek és egyéb problémák miatt 2012-ben megszűnt. Azonban a klub még ugyanabban az évben Indios de la Universidad Autónoma de Ciudad Juárez (A Ciudad Juárez-i Autonóm Egyetem Indiánjai) néven újjáalakult. Jelenleg a harmadosztályú bajnokságban szerepel.[12] 2015-ben létrejött az FC Juárez is, amely rögtön a másodosztályban kezdte meg szereplését.[13]
Ciudad Juárez legnagyobb stadionja az 1981-ben felavatott, 22 000 néző befogadására alkalmas Estadio Olímpico Benito Juárez.[14]
Források[szerkesztés]
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 14.)
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ México: 500.000 personas abandonaron Ciudad Juárez desde 2005 por la guerra de narcos. (Hozzáférés: 2013. május 21.)[halott link]
- ↑ Kép a Flickr-en. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2010. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
- ↑ DGST adatbázis – Chihuahua útjai (spanyol nyelven) (PDF). [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ Mexikó vasúti térképe (spanyol nyelven). [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ A repülőtér az xcolectivo.com-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ Új-Mexikó története (angol nyelven). [2008. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ a b c E-Local kormányzati oldal – Juárez község (spanyol nyelven). [2015. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ Taibo II, Paco Ignacio. Pancho Villa. Una biografía narrativa (spanyol nyelven). Editorial Planeta [2006] (2007). ISBN 9788408073147
- ↑ Indios de la UACJ inician nuevo capítulo en el fútbol fronterizo (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 15.)
- ↑ Cimarrones y FC Juárez, nuevos equipos del Ascenso MX (spanyol nyelven). Mediotiempo, 2015. június 7. (Hozzáférés: 2015. augusztus 4.)
- ↑ A stadion leírása a Ciudad Juárez-i Autonóm Egyetem oldalán (spanyol nyelven). [2013. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
További információk[szerkesztés]
