Cipők a Duna-parton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cipők a Duna-parton
Holokauszt-emlékmű a 60. évfordulóra (2005), Pauer Gyula és Can Togay alkotása
Holokauszt-emlékmű a 60. évfordulóra (2005), Pauer Gyula és Can Togay alkotása
Település Budapest
Elhelyezkedése
Cipők a Duna-parton (Budapest)
Cipők a Duna-parton
Cipők a Duna-parton
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 41″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cipők a Duna-parton témájú médiaállományokat.
Az emlékmű táblája angol nyelven
Naplementében

A Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékmű. Szellemi alkotója Can Togay filmrendező, társalkotója Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész. 2016-ban a világ második legjobb köztéri szobrának választották.

Az emlékmű felavatása[szerkesztés]

Az emlékművet 2005. április 16-án, 21 óra 30 perckor avatták fel.

A holokauszt emléknapján több ezren emlékeztek Budapesten. Az Élet Menetének résztvevői fáklyákkal vonultak a Kossuth tér előtti Duna-partra, ahol Kiss Péter kancelláriaminiszter a miniszterelnök jelenlétében felavatta azt a szoborkompozíciót, amely a nyilasterror idején a folyóba lőtt embereknek állít emléket.

2005. április 17. vasárnap, 15 óra

Az emlékmű szakrális felavatása a történelmi egyházak képviselői által:

Az emléktáblák felirata magyar, angol és héber nyelven:

„A II. világháborúban nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt budapesti áldozatok emlékére.”

„Állíttatott 2005. április 16-án.”

Az Élet Menete Alapítvány[szerkesztés]

Az Élet Menete Alapítvány egy civil szervezet, egy kulturális oktatási program. Az 54 országot tömörítő nemzetközi csoport (March of the Living) részeként tömegeket megmozgató akcióival, hazai és nemzetközi oktató és kulturális programjaival dolgozik a történelmi emlékezet fenntartásán és a kirekesztés minden formájának visszaszorításán. Tevékenységei arra irányulnak, hogy felvegye a kesztyűt a napjainkban újraéledő rasszizmussal szemben.

Bővebben a March of the Living nemzetközi oktatási programról:

Az Élet Menete (angolul March of the Living, héberül Micád Háhájim) nemzetközi oktatási program, amelynek keretében a holokauszt emléknapján (héberül Jom HáSoá) a világ minden részéről, több, mint ötven országból utaznak fiatalok Lengyelországba, hogy együtt vonuljanak Auschwitztól Birkenauig a legnagyobb haláltábor komplexumban, amely a második világháború idején épült és működött. Auschwitz és Birkenau között 3 km a távolság. A két tábor között vonuló kék kabátos embertömeg hosszú folyóra hasonlít. A Tóra szerint a folyó az idő szimbóluma: az időé, amely nem moshatja el az emléket. Az Élet menete üzenete az, hogy emlékezni és emlékeztetni azért kell, hogy soha többé ne történhessen meg egy ilyen, vagy ehhez hasonló szörnyűség. Azon a helyen, ahol megpróbálták elpusztítani a zsidóságot, minden évben összegyűlnek, hogy hitet tegyenek a kirekesztés mentes jövő mellett.

A magyarországi alapítvány legnagyobb eseménye a budapesti Élet Menete rendezvény, amit 2002 óta tartanak hazánkban. A tömeges felvonulást az 1944-ben kezdődő magyarországi zsidóság gettókba telepítésének emlékére rendezik. A felvonulásokon zsidókra, romákra, homoszexualitásukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is emlékeznek, akik bátran mentették az üldözötteket. A minden évben megtartott Menet mellett koncertekkel, ismeretterjesztő filmekkel, beszélgetésekkel, sokszínű képzésekkel, játékokkal és konferenciákkal késztet belátásra, józan gondolkodásra Az Élet Menete Alapítvány.

A szervezet hitvallása, és egyben küldetése is, hogy meg kell ismertetni a fiatalokkal, idősebbekkel a történelmi tényeket és összefüggéseket, hogy senkit ne vezethessenek félre hamis, hátsó szándékú, kirekesztő és embereket a származásuk alapján elítélő elméletekkel. Az Élet Menete Alapítvány felekezeti, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül fogad mindenkit, aki kíváncsi; aki tenni akar a diszkrimináció ellen.

A 2008. évi megemlékezés a Dohány utcai zsinagóga előtti téren kezdődött, ahonnan fáklyákkal vonultak végig a „Cipők a Duna-parton” szoborkompozícióhoz.

Az esemény ötlete az Első Orbán-kormány idején vetődött fel, amikor 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett az emlékező fáklyás felvonulásra javaslatot, amit az Országgyűlés még abban az évben el is fogadott.[1]

1945. januári svéd mentőakció a Duna-parton[szerkesztés]

1945. január 8-án este a svéd követség Üllői úti épületéből a nyilasok 154 embert elhurcoltak a Duna-part irányába. Fegyveres rendőrök a svéd követség alkalmazottjának, Szabó Károlynak[2] a vezetésével kiszabadították az üldözötteket. A Jakobovits család tanúvallomása 1947-ben: „A Duna-parton arccal a víz felé álltak, amikor a felmentés megérkezett.”[3]

A 154 megmentett között volt Stöckler Lajos és nyolctagú családja,[4] a Jakobovits család, Ernster Edit[5] és László, Forgács Gábor, Steiner Jakob, valamint édesanyja és testvérei, Löw Éva és Klaber Anna. Steiner Jakob apját nem sikerült megmenteni, már 1944. december 25-én a Dunába lőtték a nyilasok. Steiner Jakob apja magyar tiszt és 4 évig hadifogoly volt az első világháborúban az orosz fronton.[6]

Később Stöckler Lajos 1945–1948 között a budapesti Izraelita Hitközség elnöke, 1953-ban a Wallenberg-kirakatper egyik vádlottja.[1] Ernster László[7] (1920. május 4. – 1998. november 4.) kémikus később Svédországban a Nobel-bizottság és a Nobel Alapítvány Igazgató Tanácsának tagja lett, Steiner Jakob biológus a jeruzsálemi egyetemen tanított, Löw Éva és Klaber Anna orvosok Bázelben.

Korányi Erwin 2006-ban megjelent életrajzi könyvében megemlékezik 1945. január 8. éjszakájáról, amikor megmenekült a nyilasoktól, a Dunába lövéstől. „Váratlanul megjelent rendőrök fegyvert fogtak a nyilasokra. Az egyik magas rangú rendőr Szalai Pál volt, aki Wallenberggel együttműködött. A másik rendőrtiszt a bőrkabátos Szabó Károly.” „A megmenekült csoportban láttam Stoeckler Lajost is.”[8]

Szalai Pál posztumusz, 2009. április 7-én a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.[9][10][11]

Szabó Károly posztumusz, 2012. november 12-én a Világ Igaza kitüntetést kapta.[12]

2010. augusztus 4-én a Mensch Nemzetközi Alapítvány, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, a Carl Lutz Alapítvány, a Budapesti Holokauszt Intézet és az Emlékezés 1944–2004 Közhasznú Alapítvány Szabó Károly-emléklapot adott ki. Prof. dr. Szita Szabolcs bevezetője után beszédet mondottak Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszony, dr. Hóvári János nagykövet, helyettes államtitkár, prof. dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.[13]

Internet[szerkesztés]

Filmalkotások a magyar holokausztról[szerkesztés]

  • Máriássy Félix: Budapesti Tavasz (film, 1955) A film főhőse, Zoltán a szovjet csapatok megérkezése után szerelme keresésére indul, de későn érkezik a Duna-partra, ott már csak a kivégzettek, közöttük Jutka cipőit is megtalálja.[15]

Hírek[szerkesztés]

  • „A Cipők a Duna-parton” elnevezésű kompozíció a nyilasterror idején Dunába lőtt embereknek állít emléket. A szobrászművész hatvan pár korhű lábbelit formált meg vasból. A parti szegély terméskövére erősített cipők mögött negyven méter hosszúságú, hetven centiméter magas kőpad húzódik. Az emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható a felirat: „A nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án”. Forrás: MTI 2005. április 16.
  • Népszabadság Online, 2005. április 15. „Holokauszt-emlékművet avatnak szombaton, a holokauszt áldozatainak emléknapján Budapesten. A hatvan pár, öntöttvasból mintázott korhű cipő a nyilasterror idején Dunába lőtt embereknek állít emléket a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon.”
  • 2009. június 15-én ismeretlenek a lábbelik egy részébe állati maradványokat tettek, feltehetően válaszul Liane Lane Turul-emlékmű átértelmezésére.[16][17]

Irodalom[szerkesztés]

  • Menschenretter, Opfer, Gerechter - eBook [3]
  • Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006, ISBN 1897113471, 9781897113479 (89. - 90. oldalon)
  • Sajtócikkek Pauer Gyula honlapján [4]
  • MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséről 1997 - Várostörténeti tanulmányok Szekeres József könyve, 202-203 oldalon
  • József Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, ISBN 9637323147, Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives
  • Forgács Gábor: Recollections and Facts; My Days with Raoul Wallenberg (Emlék és Valóság), ISBN 963060003X, Budapest 2006, in the list of saved persons January 8. 1945. Lars Ernster rescued to Sweden, around 1970 member of the Board of Nobel Foundation
  • The history of Wallenberg office / Swedish Embassy [5]
  • Lars Ernster, Istvan Hargittai [6]

Források[szerkesztés]

  1. Népszabadság http://nol.hu/cikk/488750/
  2. https://www.amazon.com/dp/B004UB36KG Who was the man in the leather coat?
  3. Wallenberg in Budapest: http://www.spacetime-sensor.de/wallenberg.htm
  4. Magyar Országos Levéltár
  5. Edith Ernster (itt a név tévesen Ernester). [2007. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)
  6. Steiner levele 2007. február 12. User:Szabo Tamasnak
  7. Lars Ernster, Istvan Hargittai. [2008. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  8. Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006, ISBN 1897113471, 9781897113479 Pages 89 - 90
  9. http://www.cnbc.com/id/30091931 Archiválva 2011. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben The Associated Press 07 Apr 2009
  10. http://www.bm.hu/web/portal.nsf/archiv_hir/CFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B?OpenDocument http://www.webcitation.org/query?url=https%3A%2F%2Fwww.webcitation.org%2F5msWXwkdJ%3Furl%3Dhttp%3A%2F%2Fwww.bm.hu%2Fweb%2Fportal.nsf%2Farchiv_hir%2FCFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B%3FOpenDocument&date=2010-01-18 MTI Magyar Távirati Iroda
  11. http://www.haaretz.com/hasen/pages/ShArt.jhtml?itemNo=1077133&contrassID=0&subContrassID=0 Haaretz
  12. https://picasaweb.google.com/113991532842050650466/Wallenberg98Eves#5812530032331649794
  13. https://archive.is/20120913044718/www.google.com/hostednews/epa/article/ALeqM5hcKEBcRm_n06m_SrVqy_oSLzShNA MTI Magyar Távirati Iroda
  14. a b http://mek.oszk.hu/09400/09414/index.phtml Történelmi Dokumentumok
  15. Filmtörténet online Budapesti tavasz[halott link]
  16. http://www.lanchidradio.hu/diszn%C3%B3l%C3%A1bat_tettek_a_cip%C5%91k_a_dunaparton_eml%C3%A9km%C5%B1be_20090615
  17. https://index.hu/kultur/klassz/2009/06/11/levagott_kezet_raktak_a_turul_szajaba/

További információk[szerkesztés]