Cipők a Duna-parton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cipők a Duna-parton
Holokauszt-emlékmű a 60. évfordulóra (2005), Pauer Gyula és Can Togay alkotása
Holokauszt-emlékmű a 60. évfordulóra (2005), Pauer Gyula és Can Togay alkotása
Település Budapest
Hasznosítása
Elhelyezkedése
Cipők a Duna-parton (Budapest)
Cipők a Duna-parton
Cipők a Duna-parton
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 41″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cipők a Duna-parton témájú médiaállományokat.
Az emlékmű táblája angol nyelven
Naplementében

A Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékmű. Szellemi alkotója Can Togay filmrendező, társalkotója Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész. 2016-ban a világ második legjobb köztéri szobrának választották.

Az emlékmű felavatása[szerkesztés]

Az emlékművet 2005. április 16-án, 21 óra 30 perckor avatták fel.

A holokauszt emléknapján több ezren emlékeztek Budapesten. Az Élet Menetének résztvevői fáklyákkal vonultak a Kossuth tér előtti Duna-partra, ahol Kiss Péter kancelláriaminiszter a miniszterelnök jelenlétében felavatta azt a szoborkompozíciót, amely a nyilasterror idején a folyóba lőtt embereknek állít emléket.

2005. április 17. vasárnap, 15 óra

Az emlékmű szakrális felavatása a történelmi egyházak képviselői által:

Az emléktáblák felirata magyar, angol és héber nyelven:

„A II. világháborúban nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt budapesti áldozatok emlékére.”

„Állíttatott 2005. április 16-án.”

Az Élet Menete Alapítvány[szerkesztés]

Az Élet Menete Alapítvány 20 éve alakult nemzetközi szervezet, amely jelenleg 53 tagországot számlál.[1]

Az Élet Menete rendezvényt 2002 óta tartják meg Magyarországon. A fáklyás felvonulást és emlékezést mindig április 16-án tartják (kivéve, ha április 16. péntekre esik), ugyanis 1944-ben ekkor kezdődött a magyarországi zsidóság gettókba telepítése. A felvonulásokon zsidókra, romákra, homoszexualitásukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is emlékeznek, akik bátran mentették az üldözötteket.

A 2008. évi megemlékezés a Dohány utcai zsinagóga előtti téren kezdődött, ahonnan fáklyákkal vonultak végig a „Cipők a Duna-parton” szoborkompozícióhoz.

Az esemény ötlete az Első Orbán-kormány idején vetődött fel, amikor 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett az emlékező fáklyás felvonulásra javaslatot, amit az Országgyűlés még abban az évben el is fogadott.[2]

1945. januári svéd mentőakció a Duna-parton[szerkesztés]

1945. január 8-án este a svéd követség Üllői úti épületéből a nyilasok 154 embert elhurcoltak a Duna-part irányába. Fegyveres rendőrök a svéd követség alkalmazottjának, Szabó Károlynak[3] a vezetésével kiszabadították az üldözötteket. A Jakobovits család tanúvallomása 1947-ben: „A Duna-parton arccal a víz felé álltak, amikor a felmentés megérkezett.”[4]

A 154 megmentett között volt Stöckler Lajos és nyolctagú családja,[5] a Jakobovits család, Ernster Edit[6] és László, Forgács Gábor, Steiner Jakob, valamint édesanyja és testvérei, Löw Éva és Klaber Anna. Steiner Jakob apját nem sikerült megmenteni, már 1944. december 25-én a Dunába lőtték a nyilasok. Steiner Jakob apja magyar tiszt és 4 évig hadifogoly volt az első világháborúban az orosz fronton.[7]

Később Stöckler Lajos 1945–1948 között a budapesti Izraelita Hitközség elnöke, 1953-ban a Wallenberg-kirakatper egyik vádlottja.[1] Ernster László[8] (1920. május 4. – 1998. november 4.) kémikus később Svédországban a Nobel-bizottság és a Nobel Alapítvány Igazgató Tanácsának tagja lett, Steiner Jakob biológus a jeruzsálemi egyetemen tanított, Löw Éva és Klaber Anna orvosok Bázelben.

Korányi Erwin 2006-ban megjelent életrajzi könyvében megemlékezik 1945. január 8. éjszakájáról, amikor megmenekült a nyilasoktól, a Dunába lövéstől. „Váratlanul megjelent rendőrök fegyvert fogtak a nyilasokra. Az egyik magas rangú rendőr Szalai Pál volt, aki Wallenberggel együttműködött. A másik rendőrtiszt a bőrkabátos Szabó Károly.” „A megmenekült csoportban láttam Stoeckler Lajost is.”[9]

Szalai Pál posztumusz, 2009. április 7-én a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.[10][11][12]

Szabó Károly posztumusz, 2012. november 12-én a Világ Igaza kitüntetést kapta.[13]

2010. augusztus 4-én a Mensch Nemzetközi Alapítvány, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, a Carl Lutz Alapítvány, a Budapesti Holokauszt Intézet és az Emlékezés 1944–2004 Közhasznú Alapítvány Szabó Károly-emléklapot adott ki. Prof. dr. Szita Szabolcs bevezetője után beszédet mondottak Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszony, dr. Hóvári János nagykövet, helyettes államtitkár, prof. dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.[14]

Internet[szerkesztés]

Filmalkotások a magyar holokausztról[szerkesztés]

  • Máriássy Félix: Budapesti Tavasz (film, 1955) A film főhőse, Zoltán a szovjet csapatok megérkezése után szerelme keresésére indul, de későn érkezik a Duna-partra, ott már csak a kivégzettek, közöttük Jutka cipőit is megtalálja.[16]

Hírek[szerkesztés]

  • "A Cipők a Duna-parton" elnevezésű kompozíció a nyilasterror idején Dunába lőtt embereknek állít emléket. A szobrászművész hatvan pár korhű lábbelit formált meg vasból. A parti szegély terméskövére erősített cipők mögött negyven méter hosszúságú, hetven centiméter magas kőpad húzódik. Az emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható a felirat: "A nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án". forrás: MTI 2005. április 16.
  • Népszabadság Online, 2005. április 15. "Holokauszt-emlékművet avatnak szombaton, a holokauszt áldozatainak emléknapján Budapesten. A hatvan pár, öntöttvasból mintázott korhű cipő a nyilasterror idején Dunába lőtt embereknek állít emléket a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon."
  • 2009. június 15-én ismeretlenek a lábbelik egy részébe állati maradványokat tettek, feltehetően válaszul Liane Lane Turul-emlékmű átértelmezésére.[17][18].

Irodalom[szerkesztés]

  • Menschenretter, Opfer, Gerechter - eBook [3]
  • Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006, ISBN 1897113471 , 9781897113479 (89. - 90. oldalon)
  • Sajtócikkek Pauer Gyula honlapján [4]
  • MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséről 1997 - Várostörténeti tanulmányok Szekeres József könyve, 202-203 oldalon
  • József Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, ISBN 9637323147 , Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives
  • Forgács Gábor: Recollections and Facts; My Days with Raoul Wallenberg (Emlék és Valóság), ISBN 963060003X , Budapest 2006, in the list of saved persons January 8. 1945. Lars Ernster rescued to Sweden, around 1970 member of the Board of Nobel Foundation
  • The history of Wallenberg office / Swedish Embassy [5]
  • Lars Ernster, Istvan Hargittai [6]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]