Cipők a Duna-parton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cipők a Duna-parton
Holokauszt-emlékmű a 60. évfordulóra (2005), Pauer Gyula és Can Togay alkotása
Holokauszt-emlékmű a 60. évfordulóra (2005), Pauer Gyula és Can Togay alkotása
Település Budapest
Elhelyezkedése
Cipők a Duna-parton (Budapest)
Cipők a Duna-parton
Cipők a Duna-parton
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 41″
A Wikimédia Commons tartalmaz Cipők a Duna-parton témájú médiaállományokat.
A vascipők

A Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékmű. Szellemi alkotója Can Togay filmrendező, társalkotója Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész. 2016-ban a világ második legjobb köztéri szobrának [1] választották.

Az emlékmű felavatása[szerkesztés]

Az emlékmű táblája angol nyelven

Az emlékművet 2005. április 16-án, 21 óra 30 perckor avatták fel.

A holokauszt emléknapján több ezren emlékeztek Budapesten. Az Élet Menetének résztvevői fáklyákkal vonultak a Kossuth tér előtti Duna-partra, ahol Kiss Péter kancelláriaminiszter a miniszterelnök jelenlétében felavatta azt a szoborkompozíciót, amely a nyilasterror idején a folyóba lőtt embereknek állít emléket.

2005. április 17. vasárnap, 15 óra

Az emlékmű szakrális felavatása a történelmi egyházak képviselői által:

Az emléktáblák felirata magyar, angol és héber nyelven:

„A II. világháborúban nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt budapesti áldozatok emlékére.
Állíttatott 2005. április 16-án.”

1945. januári svéd mentőakció a Duna-parton[szerkesztés]

1945. január 8-án este a svéd követség Üllői úti épületéből a nyilasok 154 embert elhurcoltak a Duna-part irányába. Fegyveres rendőrök a svéd követség alkalmazottjának, Szabó Károlynak[2] a vezetésével kiszabadították az üldözötteket. A Jakobovits család tanúvallomása 1947-ben: „A Duna-parton arccal a víz felé álltak, amikor a felmentés megérkezett.”[3]

A 154 megmentett között volt Stöckler Lajos és nyolctagú családja,[4] a Jakobovits család, Ernster Edit[5] és László, Forgács Gábor, Steiner Jakob, valamint édesanyja és testvérei, Löw Éva és Klaber Anna. Steiner Jakob apját nem sikerült megmenteni, már 1944. december 25-én a Dunába lőtték a nyilasok. Steiner Jakob apja magyar tiszt és 4 évig hadifogoly volt az első világháborúban az orosz fronton.[6]

Később Stöckler Lajos 1945–1948 között a budapesti Izraelita Hitközség elnöke, 1953-ban a Wallenberg-kirakatper egyik vádlottja.[7] Ernster László[8] (1920. május 4. – 1998. november 4.) kémikus később Svédországban a Nobel-bizottság és a Nobel Alapítvány Igazgató Tanácsának tagja lett, Steiner Jakob biológus a jeruzsálemi egyetemen tanított, Löw Éva és Klaber Anna orvosok Bázelben.

Korányi Erwin 2006-ban megjelent életrajzi könyvében megemlékezik 1945. január 8. éjszakájáról, amikor megmenekült a nyilasoktól, a Dunába lövéstől. „Váratlanul megjelent rendőrök fegyvert fogtak a nyilasokra. Az egyik magas rangú rendőr Szalai Pál volt, aki Wallenberggel együttműködött. A másik rendőrtiszt a bőrkabátos Szabó Károly.” „A megmenekült csoportban láttam Stoeckler Lajost is.”[9]

Szalai Pál posztumusz, 2009. április 7-én a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.[10][11][12]

Szabó Károly posztumusz, 2012. november 12-én a Világ Igaza kitüntetést kapta.[13]

A mentőakcióhoz kapcsolódó emlékek[szerkesztés]

Internet[szerkesztés]

Filmalkotások a holokauszt helyszínéről[szerkesztés]

  • Máriássy Félix: Budapesti Tavasz (film, 1955) A film főhőse, Zoltán a szovjet csapatok megérkezése után szerelme keresésére indul, de későn érkezik a Duna-partra, ott már csak a kivégzettek, közöttük Jutka cipőit találja meg.[15] A Duna-parti cipők emlékműve innen, ebből a megrázó jelentből nyerte az ötletét.[forrás?]

Események[szerkesztés]

  • A 2008-ban Az Élet Menete Alapítvány megemlékezése során a Dohány utcai zsinagóga előtti tértől fáklyákkal vonultak végig a „Cipők a Duna-parton” szoborkompozícióhoz, ahogy Az Élet Menete később is többször érintette a helyszínt.
  • 2009. június 15-én ismeretlenek a lábbelik egy részébe állati maradványokat tettek, feltehetően válaszul Liane Lane Turul-emlékmű átértelmezésére.[16][17]
  • 2010. augusztus 4-én a Mensch Nemzetközi Alapítvány, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, a Carl Lutz Alapítvány, a Budapesti Holokauszt Intézet és az Emlékezés 1944–2004 Közhasznú Alapítvány Szabó Károly-emléklapot adott ki. Prof. dr. Szita Szabolcs bevezetője után beszédet mondottak Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszony, dr. Hóvári János nagykövet, helyettes államtitkár, prof. dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.[18]

Irodalom[szerkesztés]

  • Menschenretter, Opfer, Gerechter - eBook [1]
  • Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006, ISBN 1897113471, 9781897113479 (89. - 90. oldalon)
  • Sajtócikkek Pauer Gyula honlapján [2]
  • MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséről 1997 - Várostörténeti tanulmányok Szekeres József könyve, 202-203 oldalon
  • József Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, ISBN 9637323147, Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives
  • Forgács Gábor: Recollections and Facts; My Days with Raoul Wallenberg (Emlék és Valóság), ISBN 963060003X, Budapest 2006, in the list of saved persons January 8. 1945. Lars Ernster rescued to Sweden, around 1970 member of the Board of Nobel Foundation
  • The history of Wallenberg office / Swedish Embassy [3]
  • Lars Ernster, Istvan Hargittai [4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.architecturaldigest.com/gallery/11-most-fascinating-public-sculptures
  2. https://www.amazon.com/dp/B004UB36KG Who was the man in the leather coat?
  3. Wallenberg in Budapest: http://www.spacetime-sensor.de/wallenberg.htm Archiválva 2008. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. Magyar Országos Levéltár. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  5. Edith Ernster (itt a név tévesen Ernester). [2007. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)
  6. Steiner levele 2007. február 12. User:Szabo Tamasnak
  7. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_K%C3%A1roly_%28m%C5%B1szer%C3%A9sz%29#Wallenberg_koncepci.C3.B3s_per_1953
  8. Lars Ernster, Istvan Hargittai. [2008. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  9. Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006, ISBN 1897113471, 9781897113479 Pages 89 - 90
  10. http://www.cnbc.com/id/30091931 Archiválva 2011. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben The Associated Press 07 Apr 2009
  11. http://www.bm.hu/web/portal.nsf/archiv_hir/CFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B?OpenDocument http://www.webcitation.org/query?url=https%3A%2F%2Fwww.webcitation.org%2F5msWXwkdJ%3Furl%3Dhttp%3A%2F%2Fwww.bm.hu%2Fweb%2Fportal.nsf%2Farchiv_hir%2FCFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B%3FOpenDocument&date=2010-01-18 MTI Magyar Távirati Iroda
  12. http://www.haaretz.com/hasen/pages/ShArt.jhtml?itemNo=1077133&contrassID=0&subContrassID=0 Haaretz
  13. https://picasaweb.google.com/113991532842050650466/Wallenberg98Eves#5812530032331649794
  14. a b http://mek.oszk.hu/09400/09414/index.phtml Történelmi Dokumentumok
  15. Filmtörténet online Budapesti tavasz[halott link]
  16. http://www.lanchidradio.hu/diszn%C3%B3l%C3%A1bat_tettek_a_cip%C5%91k_a_dunaparton_eml%C3%A9km%C5%B1be_20090615
  17. https://index.hu/kultur/klassz/2009/06/11/levagott_kezet_raktak_a_turul_szajaba/
  18. https://archive.is/20120913044718/www.google.com/hostednews/epa/article/ALeqM5hcKEBcRm_n06m_SrVqy_oSLzShNA MTI Magyar Távirati Iroda

További információk[szerkesztés]