Koriander

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Cigánypetrezselyem szócikkből átirányítva)
Koriander
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Coriandrum
Faj: C. sativum
Tudományos név
Coriandrum sativum
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Koriander témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Koriander témájú médiaállományokat és Koriander témájú kategóriát.

Koriander levél (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 23 kcal   95 kJ
Szénhidrátok4 g
- Étkezési rostok  3 g
Zsír0.5 g
Fehérje 2 g
A-vitamin ekviv.  337 μg42%
C-vitamin  27 mg33%

A koriander (Coriandrum sativum) a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növényfaj. Az egész növényt és fűszerként használt magját egyaránt szokás koriander néven nevezni. Ősidők óta használt fűszer, mely a Földközi-tenger vidékéről származik.

Elnevezése[szerkesztés]

A Coriandrum elnevezés valószínűleg a görög „korisz” (poloska) szóból ered, ami a friss hajtás poloskaszagára utal.

Vörös Éva a korianderen kívül még az alábbi magyar elnevezéseit említi meg munkájában: belénd, beléndfű, bolhafű, bors, cigánypetrezselyem, csimázillatúfű, kertibors, kerti koriander, sobrabori, sobraborifű, vetési koriander.[1] További magyar népies nevei: kínaipetrezselyem, koriandrom, koriandromfa, pakilintsfű, temondádfű, zergefű[forrás?].

Jellemzése[szerkesztés]

A koriander levélformái

Egyéves, lágy szárú növény. Szára felálló, elágazó, kedvező környezeti körülmények között 1,5 m magasra is nőhet. Levelei a fejlődés során változnak, kezdetben a tőlevélrózsa hosszú nyelű, kerekded levelekből áll, a szár közepén nyeles, szárnyasan szeldelt levelek vannak, míg a hajtás felső részén ülő, sallangos levelek. Virágzata összetett ernyő, a virágok lilás színűek. A termés barnássárga, kemény, 2 résztermésből összeforrt ikerkaszat, melyek erőhatásra szétválnak, bordázottak.[2]

Levele könnyen összetéveszthető a petrezselyemmel, de íze jellegzetesen aromás.

Hatóanyagai[szerkesztés]

A termés illóolajat, cukrot, fehérjét, C-vitamint tartalmaz.[3] Az illóolaj összetétele a hajtásban az érés során módosul (a linalool mennyisége megnő), míg a termésben a linalool mindig túlsúlyban van a többi alkotóhoz képest.[2]

Változatok[szerkesztés]

  • C. sativum var. vulgare – marokkói koriander: 3–6 mm (nagy) ikerkaszatterméssel. Ezt többnyire trópusi-szubtrópusi országokban termesztik;
  • C. sativum var. microcarpum – 1,5–3 mm-es terméssel (mérsékelt éghajlaton termesztik).[2]

Felhasználása[szerkesztés]

Koriander levelek
Koriander magok

Sültek, húspácok, káposzta ételek, szószok, marinádok, sonkapác, kolbászok, sült húsok, likőrök készítésénél, uborka, paprika eltevésénél a magot egészben vagy porrá törve használhatjuk. Süteményeket, likőröket, gint, sört is ízesítenek vele (a cukrozott magokkal az ánizs helyettesíthető.)

A korianderlevél közel-keleti, ázsiai konyha kedvelt fűszere, de ma már hazánkban is többfelé termesztik. Levesekhez, salátákhoz, mártásokhoz mindig frissen használjuk, de ne főzzük bele az ételbe, hanem csak a főzés végén szórjuk rá. Vizes papírba göngyölve a hűtőben néhány napig friss marad.

Gyógyhatása[szerkesztés]

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az illóolaja (Coriandri aetheroleum) és a termése (Coriandri fructus) szerepel drogként.[4] A termés felfúvódást szüntető, szélhajtó, emésztést javító hatású. Illóolaja élelmiszeripari és kozmetikai alapanyag.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]