Réti margitvirág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Chrysanthemum maximum szócikkből átirányítva)
Réti margitvirág
Virága
Virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Anthemideae
Alnemzetség-
csoport
:
Leucantheminae
Nemzetség: Margitvirág (Leucanthemum)
Mill.
Faj: L. vulgare
Tudományos név
Leucanthemum vulgare
Lam.
Szinonimák
Szinonimák
  • Chrysanthemum leucanthemum L.
  • Bellis major Garsault
  • Chamaemelum leucanthemum E.H.L.Krause
  • Chrysanthemum alpicola (Gremli) H.Hess, Landolt & Hirzel
  • Chrysanthemum dentatum Gilib.
  • Chrysanthemum lanceolatum Vest
  • Chrysanthemum leucanthemum var. pinnatifidum Lecoq & Lamotte
  • Chrysanthemum pratense Salisb.
  • Chrysanthemum sylvestre Willd.
  • Chrysanthemum vulgare (Lam.) Parsa
  • Chrysanthemum vulgare (Lam.) Gaterau
  • Leucanthemum leucanthemum Rydb.
  • Leucanthemum praecox (Horvatic) Horvatic
  • Leucanthemum praecox var. alpicola (Gremli) Villard
  • Leucanthemum praecox var. autumnale (Saint-Amans) Villard
  • Leucanthemum praecox var. rhodopaeum Kuzmanov & R.H.Kestenova
  • Leucanthemum tubuliflorum Tinney
  • Leucanthemum vulgare subsp. heterophyllum (Willd.) Soó
  • Leucanthemum vulgare subsp. multicaule A.P.Khokhr.
  • Matricaria leucanthemum Scop.
  • Pyrethrum leucanthemum Franch.
  • Tanacetum affine Simonk.
  • Tanacetum alpinum Simonk.
  • Tanacetum auriculatum Simonk.
  • Tanacetum coronulatum Simonk.
  • Tanacetum leucanthemum Sch.Bip.
  • Tanacetum serotinum Simonk.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti margitvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti margitvirág témájú médiaállományokat és Réti margitvirág témájú kategóriát.

A réti margitvirág vagy margaréta (Leucanthemum vulgare) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Nemzetségének a típusfaja. Európában és Ázsia mérsékelt övi részein fordul elő, inváziós fajként Észak-Amerikába és Ausztráliába is behurcolták. Rétek, gyepek, útszélek növénye, a félárnyékos vagy napsütéses helyeket kedveli. A szelet jól tűri, a sós tengeri levegőt nem tolerálja.[1]

A Leucanthemum nemzetség Eurázsiából származik. Molekuláris genetikai vizsgálata folyamatban van. Az eddigi Leucanthemum vulgare/Leucanthemum atratum gyűjtőfajok leírása valószínűleg változni fog, a poliploidizáció és a hibridképződés miatt rendszertanilag különösen nehezen kezelhető növények.

Kerti dísznövényként gyakran más Leucanthemum-fajokat, illetve hibrideket használnak: Leucanthemum maximum, Leucanthemum lacustre × maximum vagy Leucanthemum superbum.

Jellemzői[szerkesztés]

Egy nyelves (balra) és egy csöves virág

Lágy szárú, évelő növény. Mélyen gyökerezik, 20–70 cm magasra nő meg, a szár egyszerű, néha elágazó. Alakgazdag faj. Az élénkzöld tőlevelek tojásdadok vagy lapát formájúak, csipkés szélűek; a szárlevelek ülők, ék alakúak, durván fogazottak, felfelé haladva csökkenő méretűek. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint protohemikriptofiton (H5). Májustól októberig virágzik. Hosszú kocsányain 4–6 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik. A 20-30 fehér színű, szétálló, legfeljebb 6 mm széles nyelves virág meddő. A hímnős csöves virágok aranysárgák. Képes a vegetatív szaporodásra, de az ivaros szaporodás a jellemzőbb. Az öntermékeny virágokat méhek, legyek, bogarak, lepkék porozzák.[1] Termése zöldesszürke vagy világosszürke, 4 mm hosszú, 10 bordás kaszattermés, a bordák közt fekete gyantamirigyekkel. A magok (kb. 200 db fészkenként) a széllel és a terméseket elfogyasztó állatok ürülékével terjednek.

Alfajai[szerkesztés]

  • Leucanthemum vulgare subsp. parviceps (Briq. & Cavill.) Vogt & Greuter
  • Leucanthemum vulgare subsp. pujiulae
  • Leucanthemum vulgare subsp. vulgare

Hatóanyagai[szerkesztés]

Poliacetiléneket, flavonoidokat, cikliteket tartalmaz.

Felhasználása[szerkesztés]

Kivonata a bőrfelülettel érintkezve erősen allergizál, valószínűleg poliacetilén-tartalma miatt. Virágát vagy virágos hajtását használják fel. Az orvostudomány nem használja, a népi gyógyászat belsőleg légúti megbetegedések vagy idegesség, külsőleg sebek kezelésére használja. A homeopátiában idegesség, álmatlanság ellen adják.

Bimbója marinálva – a százszorszéphez hasonlóan – a kapribogyó pótlására is felhasználható.[2]

Fogyasztása nem javasolt, ugyanis a növény pirrolizidin alkaloidokat tartalmaz, amelyek bizonyítottan mérgezők a máj számára![3]

Kártevői[szerkesztés]

Margaréta a kultúrában[szerkesztés]

A „szeret, nem szeret” (franciául: effeuiller la marguerite) játékos mondókát ehhez a virághoz társítják.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Plants for a Future: Leucanthemum vulgare
  2. Ox-eye Daisy Capers Archiválva 2007. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben at Forbes wild foods Archiválva 2008. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: December 12, 2006.
  3. Pirrolizidin alkaloidok a gyógynövénytermelésben

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leucanthemum vulgare című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Margerite című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]