Cholnoky László (gyógyszerész)
| Cholnoky László | |
 | |
| 1942-ben | |
| Született | Cholnoky László Imre 1899. május 29.[1] Ozora |
| Elhunyt | 1967. június 12. (68 évesen) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Dömmel Márta |
| Gyermekei | három gyermek: Eszter, Mária, Péter |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1959) |
| Sírhelye | Pécsi Köztemető (Parcella: T, Sor: I., Sírhely: 2) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csolnokosi Cholnoky László (Ozora, 1899. május 29. – Pécs, 1967. június 12.[2]) Kossuth-díjas (1959) magyar vegyész és gyógyszerész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1960).
Élete és munkássága[szerkesztés]
Cholnoky Lajos (1855–1930) községi jegyző, anyakönyvvezető és Reisner Mária fiaként született.
A középiskolát 1917-ben fejezte be Veszprémben.[2] Az első világháború idején katonai szolgálatra hívták be, ahol rövid kiképzést követően tüzérként a frontra vezényelték, a háborút követően főhadnagyi rangban szerelt le.
Ezután gyógyszerész-gyakornok lett Kunmadarason, majd a budapesti Váci úti Janicsári Patikában.[2] 1924-ben szerzett a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerészdoktori diplomát, Winkler Lajos tanítványaként.
Miután végzett, a Pécsre áthelyezett Erzsébet Tudományegyetem orvosi-vegytan tanszékén helyezkedett Zechmeister László professzor mellett tanársegédként, majd adjunktus és intézeti tanár lett (1924-1940). 1930-ban szerezte meg vegyészeti doktorátusát.[2] Közben tanulmányúton volt Grazban, ahol a Nobel-díjas Fritz Pregl professzornál elsajátította a szerves anyagok mikroanalitikai módszereit. 1934-től egyetemi magántanár. 1940-től helyettesként, 1946-tól rendkívüli-, 1948-tól kinevezett egyetemi tanárként haláláig vezette a Pécsi Tudományegyetem kémia tanszékét. 1961-től 1964-ig az egyetem rektora volt.
1952-ben a kémiai tudományok doktora lett, 1959-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1960-ban levelező tagnak választotta, székfoglalójában is a karotinoidok szerkezetéről, biogeneziséről és funkciójáról tartott előadást.
Kutatási területe elsősorban a karotinoidok kémiája. Professzorával közösen számos általuk izolált karotinoid festék szerkezetét állapították meg. Jelentős érdeme még, hogy Zechmeister Lászlóval az elsők között vezette be a kromatográfiás módszert a preparatív szerves kémiába.[2]
Emlékezete[szerkesztés]
- A Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei című, 2014-ben megjelent enciklopédikus kötetben bemutatják életét és munkásságát.[3]
- A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara szakkollégiumot nevezett el róla[4]
- A Pécsi Tudományegyetem díjat nevezett el róla[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 23.)
- ↑ a b c d e Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 133. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei pp. 47-58. Pécsi Tudományegyetem, 2014. [2016. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 19.) ISBN 978-963-642-594-4
- ↑ Cholnoky László Gyógyszerész és Biotechnológus Szakkollégium. Pécsi Tudományegyetem, 2014. február 28. [2018. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
- ↑ Cholnoky-díj. Pécsi Tudományegyetem, 2016. szeptember 15. (Hozzáférés: 2017. május 19.)[halott link]
Források[szerkesztés]
- A magyar vegyészet arcképcsarnoka
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 285. o.
- Cholnoky László. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
További információk[szerkesztés]
- Cholnoky László. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 29.)
- Cholnoky László sírja
