Chlorophytina
Chlorophytina | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Chlorophytina témájú rendszertani információt. |
A Chlorophytina a valódi zöldmoszatok (Chlorophyta) törzsének altörzse 5 osztállyal.[1][2] Számos ismert zöldmoszatfajt tartalmaz, melyek sejtjei többnyire fikoplaszttal osztódnak.
Történet
[szerkesztés]Eredetileg a zöldmoszatok parafiletikus csoportjának szinonimájaként használták a nevet, később viszont eltávolították a ma a Streptophyta kládba sorolt tagjait, például a Charophyceae és a Zygnematophyceae osztályokat. Ez okozza Round 1963-as rendszertana szerint azt, hogy a 20. századi rendszertanokban változó mennyiségű tagja volt, és megfelelt Christensen Loxophyceae, Chlorophyceae és Prasinophyceae osztályai együttesének – tehát a mai Chlorophytának. Round 1963-ban a Chlorophyta egyik tagjaként írta le, és a Conjugatophyceae, az Oedogoniophyceae, a Bryopsidophyceae, a Loxophyceae és a Chlorophyceae osztályokat sorolta ide.[3] Thomas Cavalier-Smith írta le formálisan először 1998-as hatországos rendszerében, benne a „Prasinophytae”, a mai Chlorophytinának megfelelő Tetraphytae, Charophytae és Rudophytae altörzságakkal.[4]
Későbbi rendszertanokban a hagyományos osztályozásban nem a Prasinophytinához sorolt osztályokat tartalmazza, például legszűkebb értelmezésében csak az Ulvophyceae, Trebouxiophyceae és Chlorophyceae tartoztak ide,[5]
Cavalier-Smith hatországos rendszerében a Chlorophytinát a fragmoplaszt nélkül osztódó zöldmoszatok csoportjaként használta, és 2 altörzságra osztotta sejtosztódási mechanizmus szerint, az állandó orsójú Prasinophytae és az ideiglenes orsójú, fikoplaszttal osztódó Tetraphytae csoportokra.[4]
Genetika
[szerkesztés]A Chlorophytina mtDNS-e kisebb a prazinofitonokénál, benne az rrnL, rrnS gének töredezettek, a cox2 2 részre – cox2a, cox2b – osztott, melyek a Chlamydomonadalesben mind magiak, míg a Sphaeroplealesben előbbit a mitokondrium, utóbbit a mag kódolja.[6]
α/β-Hidrolázdomén-tartalmú fehérje 1-et tartalmaz, mely lizolipid-lipázként lehetővé teszi triglicerid-szintézisét, és kizárólag a Chlorophytában található.[5]
Filogenetika
[szerkesztés]Alább a zöldmoszatok kapcsolatainak konszenzusalapú, elsősorban molekuláris adatokon alapuló fája található. A Pedinophyceae fajai helyzetével nem minden molekuláris rendszertan ért egyet.[7][8][9]
Viridiplantae |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Ulvophyceae és feltehetően a Trebouxiophyceae parafiletikusak.[10]
Jelentőség
[szerkesztés]Lipidszintézis
[szerkesztés]Lipidszintézise használható bioüzemanyagok előállítására.[11]
Műanyagbontás
[szerkesztés]A Chlorophyceae osztályba tartozó Uronema africanum 10–15 μm-es fonalakat alkot, de 20–30 μm szélességben is képes lebontani az alacsony sűrűségű polietilént (LDPE).[12]
Gyógyszerészet
[szerkesztés]A Cladophora spp. például antidiabetikus, antihypertensiós, parazita-, mikrobairtó, rákellenes és citotoxikus nutraceutikumok és gyógyszerek előállítására használhatók.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cavalier-Smith, T. (1998. augusztus 1.). „A revised six-kingdom system of life” (angol nyelven). Biological Reviews 73 (3), 203–266. o. DOI:10.1111/j.1469-185x.1998.tb00030.x. ISSN 1469-185X. PMID 9809012.
- ↑ Chlorophytina. WoRMS. World Register of Marine Species. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
- ↑ Round FE. „The taxonomy of the Chlorophyta”. Br Phycol B 2 (4), 224–235. o. DOI:10.1080/00071616300650061. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
- ↑ a b Cavalier-Smith T (1998). „A revised six-kingdom system of Life”. Biol. Rev. Camb. Philos. Soc. 73 (3), 203–266. o. DOI:10.1017/S0006323198005167. PMID 9809012.
- ↑ a b Torres-Romero I, Légeret B, Bertrand M, Sorigue D, Damm A, Cuiné S, Veillet F, Blot C, Brugière S, Couté Y, Garneau MG, Kotapati HK, Xin Y, Xu J, Bates PD, Thiam AR, Beisson F, Li-Beisson Y (2024. november 7.). „α/β hydrolase domain-containing protein 1 acts as a lysolipid lipase and is involved in lipid droplet formation”. Natl Sci Rev 11 (12). DOI:10.1093/nsr/nwae398. PMID 39791125. PMC 11711679.
- ↑ Zardoya R (2020. április 17.). „Recent advances in understanding mitochondrial genome diversity”. F1000Res 9. DOI:10.12688/f1000research.21490.1. PMID 32399193. PMC 7194472.
- ↑ Leliaert F, Tronholm A, Lemieux C, Turmel M, DePriest MS, Bhattacharya D, Karol KG, Fredericq S, Zechman FW (2016. május 9.). „Chloroplast phylogenomic analyses reveal the deepest-branching lineage of the Chlorophyta, Palmophyllophyceae class. nov.” (angol nyelven). Scientific Reports 6, 25367. o. DOI:10.1038/srep25367. ISSN 2045-2322. PMID 27157793. PMC 4860620.
- ↑ Marin, Birger (2012. szeptember 1.). „Nested in the Chlorellales or Independent Class? Phylogeny and Classification of the Pedinophyceae (Viridiplantae) Revealed by Molecular Phylogenetic Analyses of Complete Nuclear and Plastid-encoded rRNA Operons”. Protist 163 (5), 778–805. o. DOI:10.1016/j.protis.2011.11.004. ISSN 1434-4610.
- ↑ Li L, Wang S, Wang H, Sahu SK, Marin B, Li H, Xu Y, Liang H, Li Z, Chen S, Reder T, Çebi Z, Wittek S, Petersen M, Melkonian B, Du H, Yang H, Wang J, Wong GK-S, Xu X, Liu X, van de Peer Y, Melkonian M (2020. június 22.). „The genome of Prasinoderma coloniale unveils the existence of a third phylum within green plants”. Nature Ecology & Evolution 4 (9), 1220–1231. o. DOI:10.1038/s41559-020-1221-7. PMID 32572216. PMC 7455551.
- ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ Feng Y, Ge J, Show PL, Song C, Wu L, Ma Z, Gao G. „Using high CO2 concentrations to culture microalgae for lipid and fatty acid production: Synthesis based on a meta-analysis”. Aquaculture 594. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
- ↑ Sanniyasi E, Gopal RK, Gunasekar DK, Raj PP (2021. augusztus 26.). „Biodegradation of low-density polyethylene (LDPE) sheet by microalga, Uronema africanum Borge”. Sci Rep 11. DOI:10.1038/s41598-021-96315-6. PMID 34446729. PMC 8390665.
- ↑ Munir M, Qureshi R, Bibi M, Khan AM (2019. március 27.). „Pharmaceutical aptitude of Cladophora: A comprehensive review”. Algal Res 39. DOI:10.1016/j.algal.2019.101476. ISSN 2211-9264.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Chlorophytina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.