Chimalhuacán (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Chimalhuacán
Guerrero Chimalli en Chimalhuacán, Estado de México.jpg
Chimalhuacán címere
Chimalhuacán címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
Állam México
Régió Texcoco
Község Chimalhuacán
Irányítószám 15031
Körzethívószám 55
Testvérvárosok
Lista
Lynwood
Népesség
Teljes népesség 612 383 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Chimalhuacán (Mexikó)
Chimalhuacán
Chimalhuacán
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 23′ 49″, ny. h. 98° 57′ 23″Koordináták: é. sz. 19° 23′ 49″, ny. h. 98° 57′ 23″
Chimalhuacán (México)
Chimalhuacán
Chimalhuacán
Pozíció México térképén
Chimalhuacán honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Chimalhuacán témájú médiaállományokat.

Chimalhuacán Mexikó México államának keleti részén, a mexikóvárosi agglomerációban fekvő nagyváros. 2010-ben lakossága meghaladta a 612 000 főt.[2]

Földrajz[szerkesztés]

Chimalhuacán Mexikóvárostól keletre található, tőle Nezahualcóyotl városa választja el. Területének szinte teljes egésze be van építve, bár délen, ahol vulkanikus eredetű hegyek emelkednek, a városi szövet ritkásabb, sőt, a Cerro Las Palomas felső része teljesen beépítetlen. Közlekedése jó, több országos főút halad el határában, és nincs messze a Benito Juárez nemzetközi repülőtér sem.

Népesség[szerkesztés]

A település népessége a közelmúltban folyamatosan és igen gyorsan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 235 587
1995 410 031
2000 482 530
2005 524 223
2010 612 383

Története[szerkesztés]

Neve a navatl nyelvből ered: a chimalli jelentése „pajzs”, a hua birtokos szerkezetet képez, a can pedig „hely”-et jelent, így a teljes név jelentése „pajzzsal rendelkezők helye”.

A várost 1259-ben alapította három, Tulából származó testvér, Huauxomatl, Chalchiutlatonac y Tlatzcantecuhtli. A népesség egy része szintén Tulából, más része Culhuacánból érkezett. Azték és akolva származásúak voltak, eredetileg navatl és csicsimék nyelvet beszéltek, később a navatl vált egyeduralkodóvá, és a szokások is egységesedtek. 1431-ben a város, mint Texcocóhoz tartozó uradalom, részévé vált Texcoco, Tenochtitlan és Tlacopan Hármas Szövetségének. Amikor Nezahualcóyotl texcocói uralkodóvá való koronázására készült, és Chimalhuacánban járt, amnesztiát ajánlott azoknak, akik a tepanékok oldalán korábban ellene harcoltak, de most behódolnak neki. Bár Huexotla lakói ezt nem fogadták el, a kibontakozó harcban vezérüket Moctezuma hamar fogságba ejtette, így végül ők is kénytelenek voltak megadni magukat.

A spanyol gyarmatosítók letelepedése után a lakosság egy része nem volt hajlandó ott élni, ahol a hódítók, így a településen 1599-ben indián redukciót hoztak létre. Cristóbal de Salazar 1579-ben úgy írta le a helyi indiánokat, mint akik engedelmesek, jól meg képesek tanulni a rájuk bízott feladatokat, néhányuk pedig még írni és olvasni is tud.

A függetlenség kivívása után 1824-ben létrejött México szövetségi állam, amelyhez Chimalhuacán is tartozott. Mivel nem ismert az a rendelet, amely önálló községként, mint közigazgatási egységként létrehozta Chimalhuacánt, ezért 1824-et tekintik a község megalapítási évének is. 1875-ben Magdalena Atlipac, San Sebastián és Tecamachalco kiválásával a község területe lecsökkent, pontosan nem ismert időben pedig Chicoloapan község is kiszakadt belőle.

A mexikói forradalom idején a helyiek egy része aktív szereplőjévé vált a forradalmi mozgalmaknak, például a városból küldöttségeket is menesztettek Emiliano Zapatához. 1920-ban megindult az autóbuszközlekedés. Az 1922-es földosztástól 1949-ig jelentős mezőgazdasági fellendülés jellemezte a környéket, 1952-re viszont lényegében befejeződött a Texcocói-tó kiszárítása, a kutak vízszintje csökkent, a vízzel kapcsolatos tevékenységek visszaestek. 1930-ban elkezdték felépíteni a községi palotát, valamint megalapították a Nezahualcóyotl nevű iskolát. A 20. század második felétől kezdve a fő megélhetési forrás szerepét a kereskedelem vette át. 1963-ban Nezahualcóyotl község is kivált Chimalhuacánból.[3]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés]

Részlet a karneválról

A település egyik fő látnivalója a Los Pochotes néven is ismert Chimalhuacán azték régészeti lelőhely, ahol egy múzeum is meglátogatható. A későbbi korokból származó műemlék a 16. századi Szent Domonkos-templom, az ugyanebből a korból származó San Agustín Atlapulcó-i kápolna és a 19. századi Szent Sír-kápolna a községi temető mellett. A helyi emberek közül sokan foglalkoznak kőfaragással: számos alkotásuk (kicsi molcajetéktől és metatéktől kezdve a monumentális emlékművekig) megtalálható a településen. Több közteret és templomudvart is kőből faragott szökőkutak díszítenek. A városi kultúrházat 1987. december 3-án avatták fel. Chimalhuacán legjelentősebb rendezvénye a pünkösd előtt tartott karnevál, amelynek gyökerei a 19. század második feléig nyúlnak vissza, emellett számos vallási jellegű ünnepet tartanak az év során.[3]

Források[szerkesztés]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
  3. a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Chimalhuacán község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2018. március 2.)