Fejenálló lazac
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Chilodus punctatus Müller és Troschel, 1844 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fejenálló lazac témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fejenálló lazac témájú kategóriát. |
A fejenálló lazac (Chilodus punctatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe és a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
Dél-amerika, Amazonas és az Orinoco folyókban találhatók meg.
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 7-8 cm. Nevét azért kapta mert teste 70°-os szöget zár be a talajjal. Színe barnásszürke, nagy pikkelyein világosabb szegélyű sötét pontok láthatóak. A nőstény hasa gömbölyded.
Életmódja[szerkesztés]
Szája kicsi, ezért csak az apró élő eleséget tudja megenni, amit a földön talál. 100 literes akváriumba maximum 6-7 példányt tartsunk. Nyugodt fajta, nem verekszik még a nála kisebb fajta halakkal sem.
Szaporodása[szerkesztés]
A halak ívatását 25-30 literes akváriumban kíséreljük meg, melybe ikrázórácsot és arra jávamohát, vagy perlon műnövényt rakjunk. Az ikrával telt nőstények nagyobbak, gömbölyűbb hasúak, mint a hímek. Az így kiválasztott párt 26-28 °C hőmérsékletű, igen lágy vízbe (2-3 nk°), melyet tőzegen keresztül filtráltunk. 2-3 nap alatt megszokják új helyüket és a növények közé bújva több száz, a kongólazacéhoz hasonló, megduzzadó ikrát raknak le.A víz keménységétől és a hőmérsékletétől függően 6-7 nap a kikelési idejük.