Chernel Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Chernel Kálmán
Chernel Kálmán.png
Született 1822. április 6.
Kőszeg
Elhunyt 1891. április 21. (69 évesen)
Kőszeg
Foglalkozása ügyvéd,
megyei aljegyző,
helytörténész,
természetbúvár

Chernelházi Chernel Kálmán György Ferenc (Kőszeg, 1822. április 6. – Kőszeg, 1891. április 21.) földbirtokos, ügyvéd, megyei aljegyző, helytörténész, természetbúvár, árvaszéki helyettes elnök, Chernel István ornitológus apja.[1][2]

Élete[szerkesztés]

Az ősrégi nemesi chernelházi Chernel család sarja. Apja, chernelházi Chernel Ferenc (1778-1864) főszolgabíró, országgyűlési követ, kerületi táblabíró, anyja, rátki és salamonfai Barthodeiszky Terézia (1788-1877) úrnő volt. A kőszegi gimnáziumban tanult; a bölcseleti osztályokat Szombathelyen, a jogot a pozsonyi akadémián végezte. Az ügyvédi vizsgát az 18431844. országgyűlés alatt tette le. Sopron vármegyében mint tiszteletbeli, majd mint valóságos aljegyző dolgozott. 1848-ban a szabadságharc őt is fegyverre szólította; a fegyverletétel után hivatalt nem vállalt, hanem idejét természetrajzi és történelmi tanulmányokra fordította. Kőszeg városa díszpolgárává választotta, emellett ő volt az árvaszék helyettes elnöke, a kőszegi kisdedóvónak és a szegény diákok egyletének elnöke, valamint a takarékpénztár alelnöke is. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagja, a porosz és a bajor királyi kertészeti egyletek levelező tagja volt.

A kőszegi városi temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.[3]

Írói álneve: Algernon.

Házassága és gyermeke[szerkesztés]

1861. október 1.-én Kőszegen vette el gróf tolnai Festetich Mária (1835-1910) kisasszonyt. A házasságukból született:

  • chernelházi Chernel István (1865-1922), ornitológus, a magyar királyi madártani intézet főnöke, miniszteri tanácsos, Sopron vármegye törvényhatósági bizottságnak a tagja.

Munkái[szerkesztés]

Fő műve: Kőszeg sz. kir. város jelene és multja. Szombathely, 1878. Két rész. (Ism. Századok 1879. Thaly K.) REAL-EOD

Igen sok irodalmi jegyzetet hagyott maga után, a többi közt emlékiratait is hat kötetben.

Irodalmilag a Honművész és Regélőben (1839), Rajzolatokban, Társalkodóban és Pesti Divatlapban közölt egyleti, társadalmi s más vegyes tudósításokat. Jegyzősködése idejében a Pesti Hirlapot és Kossuth Hirlapját látta el közleményekkel Sopron megye közigazgatási életéről. Az 1850-es években Bérczy Károly Vadász- és Versenylapjában (1858, 1860, 1862–64) és a Hazai s Külföldi Vadász-rajzokban (1860) ismertető vadászcikkeket és rajzokat írt; a Vasárnapi Ujságban (1863–64 1866 1884) történeti cikkeket közölt. A bajor- és poroszországi kertészeti lapokba is írt – többek közt Die Geschichte der Gartenkunst (1853) címen. Abafi Hazánkjába (1887–88.) az olmützi foglyokról írt. Más lapokban és folyóiratokban:

  • Frauendorfer Blätter (1854),
  • Isis (1865),
  • Gaea (1866),
  • Natur (1868),
  • Das Ausland (1868),
  • Kertészgazda (1868),
  • Századok (1869, 1871, 1875–76),
  • Magyar Orvosok és Term. Munkálatai (1879),
  • Magyar Könyv-Szemle (1882),
  • Vasmegyei Lapok (Béry Balogh Ádám támadása Kőszegen 1710-ben, Szelestey László életrajza)

jelentek meg cikkei.

Történelmi értekezéseket írt még az Adatok Zalamegye Történetéhez című munkába és a Vas megye régészeti évkönyvébe; vezércikkeket és tárcákat pedig a Kőszeg és Vidéke című hetilapba, mint például:

  • Léka vár és város,
  • Visszaemlékezések 1848–49-re (12 tárca),
  • Életpályám történetéből (1886, 11 tárca).

Emlékezete[szerkesztés]

Róla nevezték el Kőszeg városi könyvtárát.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Chernel Kálmán keresztelőjének az adatlapja
  2. familysearhc.org Chernel Kálmán gyászjelentése
  3. Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.