Chatham-szigeteki mézevő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chatham-szigeteki mézevő
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Kihalás ideje: 1906
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Mézevőfélék (Meliphagidae)
Vigors, 1825
Nem: Anthornis
Faj: A. melanocephala
Tudományos név
Anthornis melanocephala
(G. R. Gray, 1843)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Chatham-szigeteki mézevő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Chatham-szigeteki mézevő témájú kategóriát.

A Chatham-szigeteki mézevő, vagy Chatham-szigeteki csengőmadár (Anthornis melanocephala) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó, mára kihalt faj.

Rendszerezés[szerkesztés]

Hosszú időn át a közeli rokon csengőmadár Anthornis melanura alfajaként tartották számon Anthornis melanura melanocephala néven, ma már a legtöbb rendszerező külön fajnak tekinti.

Előfordulása[szerkesztés]

A faj kizárólag az Új-Zélandhoz tartozó Chatham-szigetek erdeiben volt honos. Korábban a szigetcsoport mindhárom szigetén (a Chatham-szigeten, a Mangere-szigeten és a Kis Mangere-szigeten is) honos volt.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 25 centiméter, farokhossza 11 centiméter volt. Hasonlított a közeli rokon csengőmadárra, de nagyobb volt annál és feje fekete színá volt. Színezete egyszínű olajbarna, hasa némileg világosabb színezetű volt. Hangja élesebb és tisztább csengésű volt, mint a csengőmadáré.

Életmódja[szerkesztés]

Életmódjáról, szaporodási szokásairól nem maradt fenn adat. Feltehetőleg hasonló életmódot folytatott, mint a csengőmadár.

Kihalása[szerkesztés]

Kihalásának pontos okai mindmáig nem teljesen ismertek. Williams Hawkins új-zélandi ornitológus és madárgyűjtő már 1896-ban arról számolt be, hogy a faj nagyon megritkult, csak nagy nehézségek árán tudott egy példányt begyűjteni belőle.

Az utolsó egyedet 1906-ban látták a Kis Mangere-szigeten. Mivel voltak bizonytalan eredetű megfigyelései az 1950'-es években a fajnak, Logan Bell, új-zélandi ornitológus 1961-ben külön e madár miatt végigkutatta a Chatham-szigetek erdeit, de nem bukkant élő egyed nyomára.

A faj kihalása a két nagyobb szigetről (Chatham-sziget és Mangere-sziget) feltehetően az élőhelyét jelentő erdők irtása és a megtelepült szigetlakók által behurcolt macskáknak és patkányoknak volt köszönhető. Hogy miért halt ki e mézevő a máig lakatlan és teljesen ragadozómentes Kis Mangere-szigetről is, máig rejtély.

Kevés múzeumi példányát Bréma, Berlin és Frankfurt am Main természettudományi múzeumaiban őrzik.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Chatham-Glockenhonigfresser című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]