Charmosyna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Charmosyna
Josefina-pápualóri (Charmosyna josefinae)
Josefina-pápualóri
(Charmosyna josefinae)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Lóriformák (Loriinae)
Nemzetség: Lórirokonúak (Loriini)
Nem: Charmosyna
Wagler, 1832
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Charmosyna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Charmosyna témájú médiaállományokat és Charmosyna témájú kategóriát.

A pápualóri (Charmosyna) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába, azon belül a lóriformák (Loriinae) alcsaládjába tartozó nem.[1][2][3]

Rendszerezésük[szerkesztés]

A nemet Johann Georg Wagler írta le 1832-ben, jelenleg négy faj tartoznak ide:

Korábban további 12 faj tartozott ide, melyeket más nemekbe soroltak át.[4]

Átsorolva a monotipikus Charminetta nembe - 1 faj

Átsorolva a Hypocharmosyna nembe - 2 faj

Átsorolva a Charmosynopsis nembe - 2 faj

Átsorolva a monotipikus Synorhacma nembe - 1 faj

Átsorolva a monotipikus Charmosynoides nembe - 1 faj

Átsorolva a Vini nembe - 5 faj

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
  3. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. [2023. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. (Hozzáférés: 2023. október 22.)  
  4. L. Joseph, J. Merwin, B.T. Smith (2020). „Improved systematics of lorikeets reflects their evolutionary history and frames conservation priorities”. Emu - Austral Ornithology 120 (3), 201-215. o. DOI:10.1080/01584197.2020.1779596.  

További információk[szerkesztés]