Ugrás a tartalomhoz

Charles Hard Townes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Charles Hard Townes
Született1915. július 28.[1][2][3][4][5]
Greenville
Elhunyt2015. január 27. (99 évesen)[2][3][4][6][5]
Oakland
Állampolgárságaamerikai
HázastársaFrances Brow
SzüleiHenry Keith Townes, Sr.
Foglalkozása
  • fizikus
  • magfizikus
  • egyetemi oktató
  • feltaláló
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Science Writing Award
  • az Amerikai Fizikai Társaság tagja (1949)[7]
  • Guggenheim-ösztöndíj (1955)[8]
  • Comstock Prize in Physics (1958)[9]
  • IEEE Morris N. Liebmann Memorial Award (1959)[10]
  • Richtmyer Memorial Lecture Award (1959)[11]
  • IEEE David Sarnoff Award (1961)[12]
  • Rumford-díj (1961)[13]
  • John J. Carty Award for the Advancement of Science (1961)
  • Stuart Ballantine Medal (1962)[14]
  • John Scott Award (1963)[15]
  • Young Medal and Prize (1963)[16]
  • fizikai Nobel-díj (1964, Nyikolaj Gennagyijevics Baszov, Alekszandr Mihajlovics Prohorov, 136 500 kr)[17][18]
  • IEEE Medal of Honor (1967)[19]
  • C.E.K. Mees Medal (1968)[20]
  • Wilhelm Exner Medal (1970)[21]
  • Karl G. Jansky Lectureship (1971)
  • Remsen Award (1972)[22]
  • National Inventors Hall of Fame (1976)[23]
  • Foreign Member of the Royal Society (1976)[24]
  • Earle K. Plyler Prize (1977)[25]
  • Niels Bohr International Gold Medal (1979)[26]
  • Nemzeti Tudományos Érem (1982)
  • Petrie Prize Lecture (1985)
  • honorary doctorate from ENS (1992. június 16.)[27]
  • Frederic Ives Medal (1996)[28]
  • Henry Norris Russell Lectureship (1998)
  • Mendel Medal (1999)[29]
  • Lomonoszov-aranyérem (2000)
  • Karl Schwarzschild-érem (2002)[30]
  • Templeton-díj (2005)[31]
  • SPIE Gold Medal (2010)[32]
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Hard Townes témájú médiaállományokat.

Charles Hard Townes (Greenville, 1915. július 28. –‎ Oakland, 2015. január 27.) német származású amerikai fizikus.[33][34] Townes a maser elméletén és alkalmazásán dolgozott, amelyért alapvető szabadalmat szerzett, valamint más, a maser és a lézeres eszközökhöz kapcsolódó kvantumelektronikai munkákat végzett.[35][36][37][38][39]

Élete

[szerkesztés]

Greenville állami iskoláiban tanult, majd a Furman Egyetemen kezdte meg tanulmányait, ahol 1935-ben fizika szakon szerzett tudományos fokozatot, valamint modern nyelvek szakon summa cum laude minősítéssel szerzett bölcsészdiplomát. Miután 1936-ban fizika szakon szerzett mesterdiplomát a Duke Egyetemen, 1939-ben doktorált a California Institute of Technology-n. 1939 és 1947 között a Bell Laboratories-nál dolgozott, ahol a második világháború alatt a bombázók radaros felszerelésével foglalkozott. 1948-ban docens, 1950-ben pedig professzor lett a Columbia Egyetemen. 1961-ben a Massachusetts Institute of Technology rektorhelyettesévé (Provost) és fizika professzorává nevezték ki, de 1966-ban lemondott a rektorhelyettesi posztról, hogy újra több időt tudjon fordítani a kutatásra.

1964-ben Nikolay Basovval és Alexander Prokhorovval megosztva elnyerte a fizikai Nobel-díjat.[40][41][42] Townes az Egyesült Államok kormányának tanácsadója volt, és Harry S. Truman (1945) és Bill Clinton (1999) között minden amerikai elnökkel találkozott.

Az Apollo holdra szállási program keretében az amerikai kormány Tudományos és Technológiai Tanácsadó Bizottságát vezette. Miután 1967-ben a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i campusának professzora lett, elindított egy asztrofizikai programot, amely számos fontos felfedezést eredményezett, például a Tejútrendszer közepén található fekete lyukat.

Townes vallásos volt[43] és úgy vélte, hogy a tudomány és a vallás egymáshoz közelednek, hogy jobban megértsük a világegyetem természetét és célját.

Családja

[szerkesztés]

Townes 1941. május 4-én vette feleségül Frances Hildreth Brownt, és négy lányuk született: Linda Rosenwein, Ellen Anderson, Carla Kessler és Holly Townes.

Írásai

[szerkesztés]
  • Making Waves. AIP Press, 1995.
  • How the Laser Happened: Adventures of a Scientist. Oxford University Press, 2000.
  • A. L. Schawlow-val: Microwave Spectroscopy. McGraw-Hill, 1955.
  • A. L. Schawlow-val: Infrared and Optical Masers. In: Physical Review. Band 112, 1958, S. 1940
  • A life in physics, Oral History Interjú Suzanne Riess-szel, University of California 1994 (Előszó: Arthur Schawlow(wd))

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Solomon R. Guggenheim Múzeum. Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Nagy Katalán Enciklopédia. Grup Enciclopèdia
  6. ↑ https://gizmodo.com/inventor-of-the-laser-dies-1682139697, 2015. január 27. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  7. ↑ https://www.aps.org/programs/honors/fellowships/archive-all.cfm?initial=T
  8. ↑ Solomon R. Guggenheim Múzeum. Solomon R. Guggenheim Múzeum
  9. ↑ About the Comstock Prize in Physics. Nemzeti Tudományos Akadémia (USA). (Hozzáférés: 2018. október 7.)
  10. ↑ https://corporate-awards.ieee.org/wp-content/uploads/liebmann_rl.pdf
  11. ↑ https://aapt.org/Programs/awards/richtmyer.cfm
  12. ↑ https://www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/sarnoff_rl.pdf
  13. ↑ https://www.amacad.org/rumford-prize-recipients
  14. ↑ https://www.fi.edu/en/awards/laureates/charles-h-townes
  15. ↑ https://thejohnscottaward.github.io/jsc/1951-2010.html
  16. ↑ https://www.iop.org/about/awards/silver-subject-medals/thomas-young-medal-and-prize-recipients
  17. ↑ The Nobel Prize in Physics 1964 (angol nyelven). nobelprize.org. Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  18. ↑ Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. április 1. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  19. ↑ https://www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/moh-rl.pdf
  20. ↑ https://www.optica.org/get_involved/awards_and_honors/awards/award_descriptions/meesmedal/
  21. ↑ https://www.wilhelmexner.org/en/medalists/
  22. ↑ https://acsmaryland.org/remsen-award/
  23. ↑ National Inventors Hall of Fame
  24. ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007 pp. 356. Royal Society
  25. ↑ Earle K. Plyler Prize for Molecular Spectroscopy & Dynamics. Amerikai Fizikai Társaság. (Hozzáférés: 2018. október 7.)
  26. ↑ https://bohrmedal.com/about-the-award/previous-winners/
  27. ↑ Journal officiel de la République française (francia nyelven)
  28. ↑ https://www.optica.org/get_involved/awards_and_honors/awards/award_descriptions/ivesquinn/
  29. ↑ https://www1.villanova.edu/villanova/president/university_events/mendelmedal/pastrecipients.html
  30. ↑ https://astronomische-gesellschaft.de/en/activities/awards/schwarzschild
  31. ↑ Charles Townes - 2005 Press Release. (Hozzáférés: 2025. június 15.)
  32. ↑ https://spie.org/about-spie/spie-awards/spie-gold-medal#_=_
  33. ↑ Charles H. Townes – Biographical. Nobelprize.org, 2006 [2014. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 29.)
  34. ↑ About Charles Townes – Charles H. Townes Lecture Series. www.furman.edu. Furman University. [2020. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  35. ↑ Bertolotti, Mario. The History of the Laser. Taylor & Francis (2004). ISBN 978-0-7503-0911-0 
  36. ↑ Bromberg, Joan. The Laser in America, 1950–1970. MIT Press (1991). ISBN 978-0-585-36732-3 
  37. ↑ Amazing Light: A Volume Dedicated To Charles Hard Townes On His 80th Birthday. Springer (1996). ISBN 978-0-387-94658-0 
  38. ↑ Visions of Discovery: New Light on Physics, Cosmology, and Consciousness, A Volume Dedicated to Charles Hard Townes on his 90th Birthday. Cambridge (2005). ISBN 978-0-521-88239-2 
  39. ↑ Taylor, Nick. Laser: The Inventor, the Nobel Laureate, and the Thirty-Year Patent War. Simon & Schuster (2000). ISBN 978-0-684-83515-0 
  40. ↑ (2015) „Dr. Charles H. Townes (1915–2015) Laser co-inventor, astrophysicist and US presidential adviser”. Nature 519 (7543), 292. o. DOI:10.1038/519292a. PMID 25788091. 
  41. ↑ Nobel laureate and laser inventor, Charles Hard Townes, dies at 99. Berkeley.edu, 2015. január 27. [2015. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 27.)
  42. ↑ Charles Hard Townes's publications indexed by the Scopus bibliographic database.
  43. ↑ Riess, Suzanne B.: A Life in Physics: Bell Telephone Laboratories and World War II; Columbia University and the Laser; MIT and Government Service; California and Research in Astrophysics. California Digital Library, 1992 [2023. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 4.)

További információk

[szerkesztés]
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez az életrajzi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Charles_Hard_Townes&oldid=28764075”