Ugrás a tartalomhoz

Charles Dutoit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Charles Dutoit
Charles Dutoit
Charles Dutoit
Életrajzi adatok
Született1936. október 7. (87 éves)[1][2][3][4][5]
Lausanne[6][7][8][9]
Házastársa
  • Martha Argerich (1969–1973)
  • Marie-Josée Kravis (1982–)
  • Chantal Juillet (2010. február – )
GyermekeiAnnie Dutoit
Iskolái
  • Conservatoire de Musique de Genève
  • Conservatory of Lausanne
Pályafutás
Műfajokkomolyzene
Hangszer
Díjak
  • Kanada Rend tisztje
  • Juno Award for Classical Album of the Year – Solo or Chamber Ensemble (Montreal Symphony Orchestra, 1982)
  • Juno Award for Classical Album of the Year – Large Ensemble or Soloist(s) with Large Ensemble Accompaniment (1985)
  • Juno Award for Classical Album of the Year – Large Ensemble or Soloist(s) with Large Ensemble Accompaniment (Montreal Symphony Orchestra, 1985)
  • Juno Award for Classical Album of the Year – Large Ensemble or Soloist(s) with Large Ensemble Accompaniment (1987)
  • Juno Award for Classical Album of the Year – Large Ensemble or Soloist(s) with Large Ensemble Accompaniment (1989)
  • Juno Award for Classical Album of the Year – Large Ensemble or Soloist(s) with Large Ensemble Accompaniment (Montreal Symphony Orchestra, 1991)
  • Juno Award for Classical Album of the Year – Large Ensemble or Soloist(s) with Large Ensemble Accompaniment (Montreal Symphony Orchestra, 1992)
  • Juno Award for Classical Album of the Year – Vocal or Choral Performance (Montreal Symphony Orchestra, 1995)
  • Grammy Award for Best Opera Recording (Deborah Voigt, Françoise Pollet, Gino Quilico, Gary Lakes, 1995)
  • Juno Award for Classical Album of the Year – Large Ensemble or Soloist(s) with Large Ensemble Accompaniment (1996)
  • Juno Award for Classical Album of the Year – Vocal or Choral Performance (Montreal Symphony Orchestra, 1997)
  • Grammy Award for Best Instrumental Soloist(s) Performance (with orchestra) (Martha Argerich, 1999)
  • Grand Officer of the National Order of Quebec (1995)
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1996. február 15.)
  • honorary doctorate at the Laval University (1984)
Tevékenységkarmester
KiadókDeutsche Grammophon
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Dutoit témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Charles Édouard Dutoit (Lausanne, 1936. október 7. –) nemzetközi hírű svájci karmester.

Életpálya

[szerkesztés]

Charles Dutoit Lausanne-ban született és itt is kezdte zenei tanulmányait. A Genfi Konzervatóriumban szerzett diplomát, ahol karmesterversenyen első helyezést ért el. 1957-ben indult pályája elején Európában és Dél-Afrikában különböző zenekarokban brácsázott. Korai éveiben Ernest Ansermet próbáit látogatta, akitől zenei tanácsokat kapott. 1959 januárjában debütált karmesterként, a Lausanne-i Rádiózenekart vezényelte, a szólista Martha Argerich – későbbi felesége – volt.

1959-től a genfi Suisse Romande Zenekar vendégkarmestere lett, majd 1967-ig a Zürichi Rádiózenekar karmestereként lépett fel, 1967-től a Berni Szimfonikus Zenekar vezetését vállalta el, és tizenegy évig vezette. Ezt követően a világ számos zenekarának dirigense, csak párat felsorolva, a Mexikói Nemzeti Filharmonikusok (1973–1975), a Gothenburgi Szimfonikus Zenekar. Az 1980-as évektől az amerikai kontinens zenekarainak is karmestere lett, a Minnesota Szimfonikus Zenekaré, majd huszonöt éven keresztül a Montréali Szimfonikus Zenekar (1977–2002) zenei igazgatója volt, valamint további neves amerikai együttesek, mint a Philadelphia Zenekar dirigense, melynek az 1990-es évektől zenei igazgatói posztját is elvállalta. 1991-től 2001-ig a Francia Nemzeti Szimfonikusok (Orchestre National de France) zenei igazgatójaként volt tevékeny. Emellett 1996 és 2003 között a Tokiói Szimfonikus Zenekar (NHK) zenei igazgatója is volt. Majd 2009-ben elvállalta a londoni Royal Filharmonikus Zenekar zenei igazgatói posztját.[10] A Royal Filharmonikus Zenekar 2017. júliusi bejelentése szerint, Dutoit 2019-ben az RPO zenei igazgatói posztjától megválik és a zenekar örökös karmestere címet kapja meg, az öt évtizeden át tartó – 1966-ban lépett fel először a neves londoni zenekarral – művészi együttműködés eredményeként.[11]

Magánélete

[szerkesztés]

Dutoit négyszer nősült, második felesége a neves zongoraművésznő, Martha Argerich volt, közös gyerekük Anne-Catherine. Harmadik felesége a kanadai üzletasszony, Marie-Josée Drouin lett, 2010-ben pedig feleségül vette a neves kanadai hegedűművésznőt, Chantal Juilletet.[12]

Zaklatási botrány

[szerkesztés]

2017 december 21-én az Associated Press hírei szerint többen vádolták meg Charles Dutoit-t szexuális zaklatással.[13] Köztük volt a Grammy-díjas neves szoprán, Sylvia McNair is, aki jelenleg az Indianai Egyetem visszavonult tanára, ezen kívül két különböző zenekar két tagja, valamint Jenny Q. Chai zongoraművész és Paula Rasmussen neves amerikai mezzoszoprán operaénekes.[14][14][15]

A Royal Filharmonikus Zenekar bejelentése szerint a 2017 végén kirobbant zaklatási botrányt az együttes komolynak ítéli meg, mind a zenekar, mind Dutoit együttesen döntöttek a közös fellépések lemondásáról, időt hagyva az esetleges jogi tisztázásra.[16] További zenekarok jelentették be, hogy lemondják Charles Dutoit-val megkötött koncertszerződéseiket, köztük a Bostoni Szimfonikus Zenekar, a San Franciscó-i Szimfonikusok, a New York-i Filharmonikusok és a Philadelphia Zenekar, mely még a tiszteletbeli karmesteri címet is visszavonta Charles Dutoit-tól.[17][18][19]

Díjai

[szerkesztés]

Charles Dutoit több mint negyven rangos díj birtokosa. Dutoit-t tízszer jelölték Grammy-díjra, és kétszer ítélték neki a díjat, többször jutalmazták a kanadai zenei díjjal – Juno Awards –, többek között a francia Grand Prix du Président de la République, a svájci Prix mondial du disque de Montreux birtokosa. Számos egyetem díszdoktora, 2015-ben a genfi Igor Stravinsky Alapítvány tiszteletbeli tagjává, 2016-ban pedig a párizsi Maurice Ravel Alapítvány tiszteletbeli tagjává választották. 2017-ben az egyik legrangosabb angol zenei díjat, a londoni Royal Philharmonic Society Arany-medálját adományozták Charles Dutoit-nak.[20]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Theaterlexikon der Schweiz (német, francia, olasz és romans nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Brockhaus (német nyelven)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. http://www.musicstack.com/records-cds/charles+dutoit
  8. Last.fm
  9. Last.fm
  10. Martin Cullingford, "Charles Dutoit takes over Royal Philharmonic Orchestra". Gramophone, 20 April 2007.
  11. Royal Philharmonic Orchestra (26 June 2017). "Maestro Charles Dutoit appointed Honorary Conductor for Life". Sajtóközlemény. Elérés: 12 July 2017. Archiválva 2017. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2017. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 2.)
  12. Kaptainis, Arthur (11 February 2010), "Charles Dutoit marries Montreal-born violinist Chantal Juillet", The Montreal Gazette, <http://www.montrealgazette.com/entertainment/Dutoit+marries+Montreal+born+violinist/2550656/story.html>. Hozzáférés ideje: 2018-01-02 Archivált másolat. [2010. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 2.)
  13. Famed conductor Charles Dutoit accused of sexual misconduct”, USA Today, 2017. december 21. (Hozzáférés: 2017. december 21.) 
  14. a b [1]
  15. Conductor denies coercion allegations, 2017. december 23. (Hozzáférés: 2017. december 25.)
  16. Charles Dutoit: Conductor relieved of duties after sex assault claims”, 2017. december 22. (Hozzáférés: 2017. december 22.) 
  17. Dutoit out at 8 symphonies amid sexual assault accusations. WTOP.com , 2017. december 22. [2017. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 2.)
  18. Cooper, Michael. „Charles Dutoit, Noted Conductor, Accused of Sexual Assault”, New York Times, 2017. december 21. (Hozzáférés: 2017. december 21.) 
  19. Boston Symphony Orchestra cuts ties with guest conductor after sexual misconduct allegations”, Boston Globe, 2017. december 21. (Hozzáférés: 2017. december 21.) 
  20. Royal Philharmonic Society (15 August 2017). "Conductor Charles Dutoit awarded the Royal Philharmonic Society Gold Medal". Sajtóközlemény. Archiválva 2018. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 2.)