Ugrás a tartalomhoz

Charles Bonnet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Charles Bonnet
Született1720. március 13.[1][2][3][4][5]
Genf[6][7]
Elhunyt1793. május 20. (73 évesen)[2][8][5][9]
ÁllampolgárságaGenfi Köztársaság[11]
Foglalkozása
  • zoológus
  • író
  • filozófus
  • entomológus
  • botanikus
Kitüntetéseia Royal Society tagja
SírhelyeParc des Bastions[12]
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Bonnet témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Charles Bonnet (Genf, 1720. március 13. – Genthod(wd), Genf kanton, 1793. május 20.) svájci biológus, természettudós, filozófus, a Royal Society tagja. Ő írt először a levéltetvek partenogeneziséről.

Munkássága

[szerkesztés]

Szülei a jogtudományi pályára szánták, emellett azonban természetrajzi tanulmányokkal foglalkozott. A francia és a londoni akadémia tagjául választotta és ez időtől fogva teljesen a természetrajz és bölcsészet tanulmányozásának szentelte erejét. Gyakori szembaja, mely górcsövi vizsgálataiban akadályozta, arra indította, hogy spekulatív kutatásoknak szentelje magát és különösen a kereszténységet és a halál után való létet vonta szemlélődései körébe.

Bonnet filozófiája empirizmus; Locke-kal és Condillac-kal együtt minden képzetet érzéki észlelésekből származtat le, de úgy, hogy az a külső hatásoknak csak lelki visszahatása, miáltal az a közkeletű hasonlat, hogy a lélek tabula rasa, melyre az érzékek felírják benyomásaikat, lényegesen változott alakot ölt, mert eszerint az idegszálak keltik ugyan a gondolatot, de működésük nem azonos a gondolattal. Minden lelkifunkció az idegszálak rezgése által keletkezik, valamint megfordítva minden innen kiinduló mozgás általuk eszközöltetik. Az eljárás maga, hogy mi módon hat az agy a lélekre vagy ez amarra, titok marad. Minthogy pedig a lélek habár maga anyagnélküli, összeköttetés nélkül egy szerves testtel nem képzelhető el, Bonnet azt következtette, hogy a lélek csak egy új testtel való összeköttetésben marad fenn, s erre vonatkozó kissé fantasztikus nézeteit Leibniz ama gondolata szellemében, hogy a természetben nincsen ugrás, Palingénésie philosophique című művében fejtegette.

Bonnet maga adta ki összegyűjtött munkáit e címen: Oeuvres d' histoire naturelle et de philosophie (Neufchâtel 1779-83. 18 kötet)[13]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Traité d' insectologie (Párizs, 1745, 2 kötet)
  • Recherches sur l' usage des feuilles dans les plantes (Göttingen és Leiden, 1754)
  • Essai de psychologie, ou considerations sur les opérations de l' âme (London, 1755)
  • Essai analytique sur les facultés de l' âme (Koppenhága 1759, 3. kiadás 1775)
  • Considérations sur les corps organisés (Genf, 1762)
  • Contemplation de la nature (1764)

Magyarul

[szerkesztés]
  • Bonnet Károly: A természet vizsgálása, 1-3.; ford. s megbőv. kiad. Tóth Pál; Trattner, Pest 1818–1819
  • A természet vizsgálása; ford. Tóth Pál, tan. Szabó T. Attila; Kriterion, Bukarest, 1974 (Téka)

Tagságai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  5. ↑ a b Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бонне Шарль, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  9. ↑ Base biographique (francia nyelven). Bibliothèque interuniversitaire de Santé
  10. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  11. ↑ a b 015877
  12. ↑ Geneva cemeteries - history and guide
  13. ↑ V. ö. Lemoine: Ch. B. de Genéve philosophe et naturaliste, Párizs, 1850.
  14. ↑ Holger Krahnke: Die Mitglieder der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen 1751–2001 (= Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen, Philologisch-Historische Klasse. Folge 3, Bd. 246 = Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Mathematisch-Physikalische Klasse. Folge 3, Bd. 50). Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 2001, ISBN 3-525-82516-1, S. 44.
  15. ↑ tagkönyvtár
  16. ↑ A Leopoldina tagkönyvtára. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
  17. ↑ Mitglieder der Vorgängerakademien. Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
  18. ↑ Ausländische Mitglieder der Russischen Akademie der Wissenschaften seit 1724 (angol nyelven). Russische Akademie der Wissenschaften. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
  19. ↑ Verzeichnis der Mitglieder seit 1666: Buchstabe B (francia nyelven). Académie des sciences. (Hozzáférés: 2003. január 11.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Charles_Bonnet&oldid=27258527”