Charente (folyó)
| Charente | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Franciaország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 381,4 km |
| Vízhozam | 40 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 10 549 km² |
| Forrás | Haute-Vienne |
| Torkolat | Pertuis d'Antioche (Fouras, Port-des-Barques) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Charente témájú médiaállományokat. | |
A Charente az Atlanti-óceánba ömlő folyó Franciaország Új-Aquitania régiójában, nagyobb részt Charente megyében. Az Oléron-szigettel szemben ömlik az óceánba.
Ismertetése
[szerkesztés]A Francia-középhegység északnyugati lábánál, Chéronnacnál ered (Haute-Vienne megye) és Charente megyében folyik tovább északkelet felé, majd Civraynél (Vienne megye) déli irányba fordul. Újra Charente megyében folytatja útját, Angoulême-től nyugat felé, majd Charente-Maritime megyében északnyugat felé tart és széles tölcsértorkolattal ömlik az Atlanti-óceán Marennes-Oléron-öblébe.
Hossza 381 km,[1] más forrás szerint 365 km, vízgyűjtő területe 10 550 km2.[2]
Felső folyásán, ahol a folyó Haut-Vienne-ből Charente megyébe ér, két duzzasztógátat emeltek és mesterséges tavakat alakítottak ki. Az egyiket a Charante medrében (Lavaud-tó, 1989), a másikat a közeli Moulde mellékfolyó medrében (Mas Chaban-tó, 2000).[3][4] A dél felé tartó szakaszt, Civray-től Angoulême-ig különösen sok kanyarulat, szigetek, lefűződő holtágak jellemzik, a partokat rendszeresen elárasztott rétek, mocsaras erdők szegélyezik. Angouleme után, a csak 12 km hosszú, de bővízű Touvre torkolatától a Charente medre kiszélesedik, alluviális síkságon folyik és a torkolatvidékig tartó szakaszán veszi fel legjelentősebb mellékfolyóit: a Boutonne-t (99 km), a Seugne-t (83 km), a Né-t (66 km) és az Antenne-t (49 km). Rochefort után kezdődik a torkolatvidék csatornákkal átszőtt vízenyős, mocsaras területe. A torkolatnál a folyó édesvízzel látja el a Marennes Oléron-öböl osztrigatelepekben gazdag medencéjét.[5]
Vízgyűjtő területe többnyire sík vidék, mintegy 60%-a a 100 m tengerszint feletti magasságot sem éri el. Keleti, délkeleti része mészkőplatókon fekszik, délnyugati pereme az aquitaniai dombokra terjed ki. Éghajlata enyhe, a terület sok napsütést és közepes mennyiségű csapadékot kap (a partvidéken 600–700 mm/év, keleten 900 mm/év).[2]
Jelentősebb városok a folyó partján: Charente megyében Angoulême és Cognac, Charente-Maritime megyében Saintes és Rochefort. A folyó völgyét 57 km hosszan, a mellékfolyókkal együtt összesen 7100 hektárt jelöltek ki a Natura 2000 természetvédelmi rendeltetésű területnek.[6][7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ La Charente. sandre.eaufrance.fr. (Hozzáférés: 2025. április 6.)
- ↑ a b Le bassin versant. fleuve-charente.net. (Hozzáférés: 2025. március 30.)
- ↑ Lac de Lavaud: baignade interdite à cause d'une bactérie. charentelibre.fr, 2016. július 24. (Hozzáférés: 2025. április 16.)
- ↑ Les lacs à déstratificateur thermique et le cas de Mas Chaban (Charente, France). persee.fr, 2003. (Hozzáférés: 2025. április 18.)
- ↑ La mosaïque de territoires. fleuve-charente.net. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
- ↑ Un patrimoine naturel exceptionnel. n2000.fr. (Hozzáférés: 2025. április 6.)
- ↑ Natura 2000 en vallée de la Charente. n2000.fr. (Hozzáférés: 2025. április 6.)
Források
[szerkesztés]- La Charente. sandre.eaufrance.fr. (Hozzáférés: 2025. április 6.)
- Le bassin versant. fleuve-charente.net. (Hozzáférés: 2025. március 30.)
- La mosaïque de territoires. fleuve-charente.net. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
