Ugrás a tartalomhoz

Cerovljani

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cerovljani
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községGradiška
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 51
Népesség
Teljes népesség380 fő (2013)[1]
Népsűrűség25,9 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
Terület14,68 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 02′ 37″, k. h. 17° 12′ 44″45.043600°N 17.212200°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 37″, k. h. 17° 12′ 44″45.043600°N 17.212200°E
Térkép

Cerovljani (szerbül: Церовљани), jelentős ukrán kisebbséggel rendelkező szerb falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 29, közúton 40 km-re északra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 14 km-re délnyugatra, 120-150 méteres magasságban, a Jurkovica-csatornától nyugatra található dombvidéken fekszik. Áthalad rajta a Gradiškát Banja Lukával összekötő autópálya.

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 475 336
Bosnyák 2 1
Horvát 25 10
Jugoszláv 31 0
Egyéb 71 33
Összesen 604 380

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 10 háztartása és 72 ortodox szerb lakosa volt.[4] A 19. század végén és a 20. század elején főként Galíciából és Kárpátaljáról nagyszámú ukrán és lengyel lakosság települt ide. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Bosanska Gradiška községhez tartozó településen 26 háztartást, 57 ortodox szerb, 27 római katolikus és 54 görög katolikus lakost találtak.[5]

A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A második világháború végén a lengyel lakosság többsége visszatelepült Lengyelországba. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

  • Szent Jozafát tiszteletére szentelt ukrán görög katolikus temploma. Kisméretű, egyszerű építmény, a homlokzat előtti alacsony, zömök harangtoronnyal.
  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20125".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
  3. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Gradiška" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. november 7.
  4. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
  5. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 164. o.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]