Celjei grófi palota
| Celjei grófi palota | |
 | |
| Település | Celje városi község |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kúria |
| Elhelyezkedése | |
 Celjei grófi palota
Pozíció Szlovénia térképén
| |
 é. sz. 46° 13′ 40″, k. h. 15° 15′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 40″, k. h. 15° 15′ 43″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Celjei grófi palota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A celjei grófi palota (szlovén nyelvű elnevezése: Stara grofija azaz „régi grófság”) a város egyik legnevezetesebb műemléke, amelyben a Celjei Regionális Múzeum egyik része kapott helyet.
A mai palota helyén már 1414-ben állt egy épület, a Schreibhauzz, amit a celjei grófok adminisztratív központként használtak. A család 1456-os férfiági kihalása után minden vagyonuk III. Frigyes német-római császárra szállt.
1580-ban II. Károly osztrák főherceg eladta az épületet a Thurn-Valsassina család grófjainak, akik a következő években késő reneszánsz stílusú palotát építtettek ezen a helyen. 1620-ban és 1640-ben árkádos folyosókkal, 1650 és 1680 között lépcsővel bővítették az épületet. A Thurn-Valsassina család 1869-ig maradt a palota birtokosa. Ekkor a város önkormányzata árverésen vásárolta meg, majd 1870−1873-ban saját igényei szerint átalakította. 1890-ben a város felőli falakat lebontották és a korábbi udvar helyett teret alakítottak ki.
Az épület rendeltetése többszö változott: eleinte iskolát helyeztek el benne, majd 1914 és 1945 között bíróság volt benne. Később a Celjei Regionális Múzeum kapta meg.
A palota a grazi reneszánsz építésziskola stílusában épült. Alaprajza L alakú. Szárnyai délre és keletre néznek. Árkádos folyosóit a 17. század elején építették. A déli homlokzat egyszerűbb, csak erkélyes tagolású.
A belső teret számos érdekesség jellemzi, például régi boltívek és kazettás famennyezetek. 1926-ban fedezték fel egy felújítás alkalmával egy fiatalabb mennyezet fölött a nagy díszterem díszes festett mennyezetét, amit állítólag Marcin Teofilovicz festett 1622–1623 körül. Ez az alkotás a látszatarchitektúra, az illuzionista festészet legjobb példája Szlovéniában.
A celjei mennyezet[szerkesztés]
.jpg)
A celjei mennyezet a profán festészet magányos szlovéniai példája a reneszánszból a korai barokkba való átmenet idejéből. Nem világos, hogy pontosan ki festette. A különböző szakértők véleménye nagyon eltérő.
A mennyezeti festmény mérete 14,45 x 9,87 m, és vászonra készült temperával. A tizenegy mezőt festett fagerendák választják el egymástól. A középső mezőben egy illuzionisztikusan festett, tornyos épület látható, kilátással az égre. Az oszlopcsarnokot balusztrád veszi körül, amelyekről szőnyegek lógnak. A képeken nemesek és nemesasszonyok, udvaroncok, katonák láthatók, valamint az állítólagos megrendelő, az egyik Thurn gróf portréja, meg valószínűleg a festő és asszisztensének önarcképe is szerepel. A hosszabb oldalak közepén a Jupiter és Neptunusz alakjai láthatók. A középső mező köré kisebb mezőket festettek: a hosszabbik oldalon a négy évszakot, a rövidebb oldalon a latinok és a trójaiak harcát ábrázolják allegorikusan. A sarkokon négy görög mitológia alak szerepel: Ikarosz, Tantalosz, Ixion és Phaetón. A képeket a festő más korabeli alkotásokról, főleg rézmetszetekről, Jan és Rafael Sadeler, Jacopo Bassano, Antonio Tempesta és Hendrik Goltzius műveiről másolhatta. A kutatók nem találták meg a mennyezet központi részének forrását.
Múzeumi gyűjtemények[szerkesztés]
A palotában a Celjei Regionális Múzeum gyűjteményeinek egy részét helyezték el. A kultúr- és művészettörténeti gyűjtemények bútorokat, festményeket, grafikákat, szobrokat, edényeket, fegyvereket és egyéb tárgyakat mutatnak be különböző stíluskorszakokból, a 13. századtól a 19. század végéig. „A gótikától a historizmusig lépésről lépésre” címmel látássérülteknek is rendeztek egy állandó kiállítást.
A pincében római lapidáriumot helyeztek el 440 m²-en, ez Szlovénia egyik legszebb és legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye.
-
Isztriai mészkőből készült velencei kútfő a palota külső lépcsőin -
Belső kép a várostörténeti kiállításról -
Alma Karlin szlovén utazó kiállítása a múzeumban
-
-
A palota déli, a folyóra néző homlokzata -
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Stara grofija című szlovén Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Stopar, Ivan. Grajske stavbe v vzhodni Sloveniji - Spodnja Savinjska dolina. Ljubljana: Založba Park (1992. április 12.)
- Stopar, Ivan. Stare celjske upodobitve. Celje: Kulturna skupnost občine Celje (1980. április 12.)