Cebu szigeti disznó
Cebu szigeti disznó | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sus cebifrons Heude, 1888 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Cebu szigeti disznó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Cebu szigeti disznó témájú kategóriát. |
A cebu szigeti disznó (Sus cebifrons) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék
Előfordulása[szerkesztés]
A Fülöp-szigetekhez tartozó Visayan szigetlánc sűrű erdeiben él. Panay, Negros, Masbate szigetén talán kihalt az élőhely szűkülése és a vadászat miatt. Az utóbbiak miatt fenyegetett a faj. Az IUCN vörös listáján a kihalófélben lévő kategóriába tartozik.
Alfajai[szerkesztés]
- Sus cebifrons cebifrons Heude, 1888 - kihalt
- Sus cebifrons negrinus Sanborn, 1952
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza kb. 100 cm; a kanok marmagassága 63 cm, a kocáké pedig 30–45 cm; farokhossza 23 cm; a kanok tömege átlagosan 35–40 kg, de általában a 80 kg-ot is eléri; a kocák tömege pedig 20–35 kg. Szőrzete sötétszürke, és a testén a szőrzete gyéren borított (a kocáknak általában sötét színű, azonban a kanoknak gyakran világosbarna vagy ezüstös). Úgy, mint a többi sertésfélének a pofája hosszú és a végén kerekített orr található. A kanoknak apró szemölcsei vannak.
Életmódja[szerkesztés]
Keveset tudunk e faj életmódjáról a vadonban. A fogságban a sárban gázolnak. A Cebu szigeti disznó fontos szerepet játszik néhány növényfaj magvának szétszórásában. Egy kondában 3-12 állat van, általában egy kifejlett kan, több koca és malac van. Tápláléka gyümölcsök, levelek valamint földigiliszták. A 118 napig tartó vemhesség januárban, februárban és márciusban ér véget, akkor 2-4 malac jön világra. A malacok színe világosbarna sötét csíkokkal, amik a fejüktől a farkukig tartanak – úgy mint a vadmalacoknál. A szoptatás 6 hónapig tart. Fogságban az ivarérettség 12-14 hónaposan kezdődik, azonban alapvetően 2-3 évesen. 10-15 évig él.
Források[szerkesztés]
- UltimateUnglate (angol nyelvű fajleírás)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)