Castúo
A castúo másnéven extremadurai spanyol nyelvjárás, extremadurai nyelvjárás vagy extremadurai kasztíliai nyelvjárás a kasztíliai spanyol Extremadura területén beszélt dialektusa. Ez nem azonos az aszturleóni változatként számon tartott extremadurai nyelvvel, bár számos, az aszturleónira jellemző tulajdonsággal bír.
Áttekintés
[szerkesztés]A nyelvészet a castúót egyértelműen a kasztíliaihoz sorolja, bár közeli hasonlóságot mutat az andalúz nyelvjárással is. Azok, akik ki akarják terjeszteni az extremadurai nyelv területét, a castúót is ahhoz sorolják, mely jobban ki lenne téve a kasztíliai hatásának. Viszont az extremadurai nyelv tényleges beszélőinek száma sem tisztázott, mivel magának az extremadurai nyelv dialektusainak a nagyobb része közelebb áll a castúóhoz,[1] míg az aszturleónira jobban hasonlító extremadurai nyelvjárásokat csak a térség északnyugati csücskében beszélik elszórtan,[2] mellettük a rebollai-t, amely egy leóni nyelvjárás. Egy másik közösség egy vélhetően galiciai eredetű változatot, a fala nyelvet beszéli.[3]
Nevének eredete
[szerkesztés]A castúó név eredete vitatott. Egyes vélemények szerint egyszerűen kasztíliai-t jelent, azt a nyelvet, amit Extremadura népe átvett az államalkotóktól, de a terület nyelve eredetileg nem ez (egyesek ezt az extremaduraiban mások az aszturleóniban látják). Más vélemény az alacsonyrangú paraszti rétegre utaló castizo szóból származtatja.[4][5]
Jellemzők
[szerkesztés]Az aszturleónival közös jellemzője a castúónak, hogy számos esetben a szóvégi -o magánhangzók -u-vá alakulnak. A Portugáliával határos területeken a portugál nyelv hatása érhető tetten, mint például Fuente del Maestréban. A dél-kasztíliai és andalúz nyelvjárásoknál is megfigyelhető, hogy gyakran kiesik d mássalhangzó, szinte bármely pozícióban. Az nf és rj konzonanciák f és j hangokra egyszerűsödnek, míg az rn mássalhangzócsoport nn-re. Az andalúz nyelvjárással mutat hasonlóságot a h hanggal kezdődő szavakban az f-re való átváltás, ahogy az l>r és r>l hangváltozások is. Az r hangok a szóvégeken gyakran kieshetnek, eltűnhetnek a castúóban.
Helyzete
[szerkesztés]Az extremadurai nyelv megőrzésére és fejlesztésére a mai napig történnek lépések, amelyek azonban kevés eredménnyel bírnak az alacsony támogatottság miatt,[6][7] ám összehasonlítva a castúo nyelvjárásnak még ennél is jóval alacsonyabb a presztízse akár saját nyelvterületén belül is.
Egy 2017-ben, középiskolás diákok körében végzett felmérés kimutatta, hogy a megkérdezettek közel fele (45%) a castúót igen alacsony státuszú idiómának tekinti, s előnyösebbnek tartja a kasztíliait, azaz a spanyol irodalmi nyelvet. Csupán 7%-uk érezte azt, hogy a castúónak fontos szerepe lenne Extremadurában, de azon válaszadók is csak a határokon belül használható nyelvjárásnak tekintették, azon kívül nem.[8]
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Extremeño (spanyol nyelven). Lenguas de España, 2008. június 11. (Hozzáférés: 2025. február 21.)
- ↑ LOS MEJORES DATOS DEL IDIOMA ESPAÑOL RECOPILADOS AQUÍ (spanyol nyelven). Acerca de Hispania, 2009. augusztus 28. (Hozzáférés: 2025. február 21.)
- ↑ La Fala, la lengua que conserva Sierra de Gata, busca unificar su ortografía para mantenerse viva (spanyol nyelven). El Diario, 2015. augusztus 20. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
- ↑ El castúo. Madrigal de la Vera. (Hozzáférés: 2025. december 6.)
- ↑ Alberto Lindo: El idioma olvidado de Extremadura: origen y situación actual del 'estremeñu'. El Periódico Extremadura, 2025. február 25. (Hozzáférés: 2025. december 6.)
- ↑ En defensa del habla extremeña (spanyol nyelven). Órgano de las lenguas de Extremadura. (Hozzáférés: 2025. február 21.)
- ↑ Jose María Real Antón: Primer Congreso sobre el habla de Extremadura (spanyol nyelven). Serdilla, 2008. június 11. (Hozzáférés: 2025. február 21.)
- ↑ Ferrero, Carmen. „Actitudes lingüísticas de los jóvenes extremeños actuales”. pages=1543-1550 (spanyol nyelvű)