Carrington-esemény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Carrington-esemény a feljegyzett történelem legintenzívebb geomágneses vihara volt, amely 1859. szeptember 1. és szeptember 2. között, a 10. napciklus alatt tetőzött. Erős sarki fényt okozott, amelyről világszerte beszámoltak,[1] és több távíróállomáson szikrázást, sőt tüzet is okozott. A geomágneses vihar nagy valószínűséggel a Napból származó, a Föld magnetoszférájába ütköző koronakidobódás (CME) eredménye volt..[2]

A geomágneses vihar egy nagyon fényes napkitöréssel társult 1859. szeptember 1-jén. Ezt Richard Carrington és Richard Hodgson brit csillagászok egymástól függetlenül figyelték meg és jegyezték fel - ez volt az első napkitörésről szóló feljegyzés.

Egy ilyen nagyságrendű geomágneses vihar, amely napjainkban bekövetkezne, széleskörű elektromos üzemzavarokat, áramkimaradásokat és az elektromos hálózat hosszan tartó kiesése miatti károkat okozna.[3][4][5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (1960. április 1.) „A Study of the Aurora of 1859”. Geophysical Institute at the University of Alaska. (Hozzáférés ideje: 2021. november 28.)  
  2. (2003. július 26.) „The extreme magnetic storm of 1–2 September 1859”. Journal of Geophysical Research 108 (A7), 1268. o. DOI:10.1029/2002JA009504. (Hozzáférés ideje: 2021. november 28.)  
  3. Solar Storm Risk to the North American Electric Grid. Lloyd's of London and Atmospheric and Environmental Research, Inc. (2013) 
  4. Severe Space Weather Events – Understanding Societal and Economic Impacts. The National Academy Press. DOI: 10.17226/12507 (2008). ISBN 978-0-309-12769-1 
  5. Phillips, Dr. Tony. „Near miss: The solar superstorm of July 2012”, NASA, 2014. július 23. (Hozzáférés ideje: 2014. július 26.) 

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Carrington Event
A Wikimédia Commons tartalmaz Carrington-esemény témájú médiaállományokat.