Carrefour

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carrefour
Típus
Alapítva1959
SzékhelyMassy
Alapító
  • Marcel Fournier
  • Denis Defforey
  • Jacques Defforey
Iparág
Forma
  • public limited company with a board of directors (n.o.s.)
  • Société Anonyme
Termékekcash and carry
Árbevétel94 132 000 000 € (2023)[1]
Alkalmazottak száma
  • 322 164 (2020)[2]
  • 319 565 (2021)[2]
Leányvállalatai
  • Proxi
  • Promocash
  • Carrefour Foundation
  • Carrefour France
  • Atacadão
  • Carrefour Mobile
  • Carmila
TőzsdeEuronext
Carrefour (Franciaország)
Carrefour
Carrefour
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 43′ 24″, k. h. 2° 15′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 24″, k. h. 2° 15′ 54″
A Carrefour weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Carrefour témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Carrefour nemzetközi áruházlánc, amit Franciaországban alapítottak. Az amerikai Wal-Mart után ez a világ második legnagyobb ilyen cége.[forrás?] Magyarországon nincs jelen.

  • 4671 kisbolttal (Shopi, 8 a Huit, Marchè Plus, Proxi, Contact, Diperdi, Smile Market)

rendelkeznek világszerte.

Története[szerkesztés]

Carrefour Japánban
Carrefour Spanyolországban
Carrefour Francia Polinéziában, Faa'a-ban
Carrefour Malajziában, Johor Bahruban
A Carrefour tulajdonában lévő diszkontáruház, az Ed egy párizsi áruháza
A Carrefour egyik szupermarketlánca, a Champion
Carrefour Párizsban
Carrefour Lengyelországban, Varsóban

Carrefour a világban[szerkesztés]

Európa[szerkesztés]

A Carrefour piacvezető

Saját országában piacvezető, több, mint 4500 kereskedelmi egységgel: 218 hipermarket, 130 szupermarket, 848 diszkontáruház, 3195 kisbolt, 134 Cash & Carry áruházzal.

1969-ben a Carrefour első hipermarketjét, mely az első áruház volt Franciaországon kívül. Miután 2000-ben a Carrefour felvásárolta a GB láncot, megszerezte annak hipermarket és szupermarket láncait. Jelenleg 56 hipermarket és 281 szupermarket szolgálja a belga vásárlókat.

A külföldi terjeszkedés második állomása Spanyolország volt: 1973-ban nyitották meg első hipermarketüket Pyrca néven, jelenleg 154 hipermarkettel és 82 szupermarkettel rendelkeznek. A Carrefour Spanyolországba 1973-ban tört be a Pryca néven. 2000. szeptember 4-én a Continente és Pryca betörése megformázta egy részét a Carrefour csoporttal egybeolvadva. Ezeknek a vállalatoknak a hipermarketjeit átnevezték Carrefourra, és a szupermarketeket Championná nevezték és 2005-ben, Maxi Dia és a Carrefour Express elvesztették a Champion megnevezést.

1992-ben nyitottak, miután a Carrefour megvásárolta az Euromarchè csoportot, megszerezve annak egyetlen portugál hipermarketét. Jelenleg 11 hipermarketük van.

1993-ban kezdtek, ma 58 hipermarkettel, 470 szupermarkettel és 20 Cash & Carry áruházzal rendelkeznek.

1997

1991-ben nyitották első áruházukat. 20 hipermarkettel és 155 szupermarkettel piacvezetők.

  • Ciprus Ciprus: 2005-ben nyitottak, országban mindössze 9 üzlettel (5 hipermarket és 4 szupermarket) rendelkeznek.

1993

A Carrefour jelen van Romániában 22 hipermarkettel és 23 szupermarkettel, utóbbi áruházait az Artima romániai üzletlánc felvásárlásával szerezte meg. Áruházaival az egyik piacvezető szereplője a romániai piacnak.

Közép- és Dél-Amerika[szerkesztés]

1998

1975

1982

2000-ben nyitották meg első és mindmáig egyetlen hipermarketüket a szigetországban.

Ázsia[szerkesztés]

1989

1994

1995

1998

1997

2007-ben nyitották első áruházukat, ami mindmáig az egyetlen.

2007-ben nyitották első áruházukat, ami mindmáig az egyetlen.

2007

Afrika[szerkesztés]

Országok, ahol a Carrefour meg akar telepedni[szerkesztés]

Várhatóan a Carrefour 2008-ban lép a bolgár piacra.

A nagyon dinamikusan fejlődő orosz kiskereskedelmi piacra szeretne a Carrefour betörni azzal, hogy új üzleteket nyit, vagy megveszi a piacvezető X5 csoportot. (Ebben érdekelt lehet még a Wal-Mart és a Tesco is)

Országok, ahonnan a Carrefour kivonult[szerkesztés]

A mexikói piacra 1994-ben betörő Carrefour 2005-ben eladta 29 hipermarketét a Chedraui-nak.

A chilei piacra 1998-ban betörő Carrefour 2003-ban eladta 7 hipermarketét a D&S-nek

1998 novemberében nyílt meg az első Carrefour Plzeňben. 2005 végén eladta 11 hipermarketét a Tescónak.

2000-ben lépett a japán piacra, majd 8 áruházát 2005-ben adta el Japán legnagyobb kiskereskedelmi cégének az AEON csoportnak. Az áruházak továbbra is a Carrefour nevet "viselik".

1995-2006

Az USA-ban 1988-ban nyitottak és mindössze két áruháza volt: egy Philadelphiában és Berlin Townshipben, New Jersey-ben. 1993-ban bezárták őket.

A külföldi terjeszkedés harmadik állomása volt az Egyesült Királyság volt. Az első hipermarket Caerphillyben, Walesben nyílt meg, majd 8 áruházat nyitottak, az ország különböző pontjain. Ezeket a hipermarketek 1989-ben eladták a Somerfieldnek. 1991-ben azonban továbbadta a hipermarketeket az ASDA-nak (a Wal-Mart angol láncának).

1995-ben nyitották első hipermarketüket a városállamban, összesen két áruházuk volt: Tsuen Wanban és Heng Fa Chuenben.

A Carrefour 2000-ben nyitotta első hipermarketét Pozsonyban (Carrefour Plus) és még ebben az évben nyitottak még egyet (Carrefour Danubia). Ezután indult a "vidéki" terjeszkedés: 2001-ben nyitottak Zsolnán és Kassán.

2005-ben eladták ezt a négy hipermarketet a Tescónak, de a Szlovák Versenyhivatal nem hagyta jóvá az üzletet (Ha a Carrefour kivonul, a Tesco monopolhelyzetbe kerül). Az ügyet végül az zárta le, hogy egy befektetői csoport vásárolja fel az áruházakat 2007-ben.

Carrefour Magyarországon Magyarország[szerkesztés]

Bár sokáig híresztelték, hogy a francia óriás be akar törni a magyar piacra, nem nyitott hipermarketet Magyarországon. Az oka valószínűleg az lehetett, hogy az 1997-ben betelepült Corában ekkor még több mint 40%-os tulajdonjoga volt.

Önálló terjeszkedés beindítását is tervezték: először a Duna Pláza mellett, majd a Aréna Plázában nyitott volna áruházat és megkezdte volna egy országos lánc kialakítását. A magyar piac időközben azonban gyorsan telítődött, így esélytelennek mutatkozott, hogy új hipermarketláncként kezdje meg a terjeszkedést. Ekkor röppentek fel olyan hírek, hogy a Cora már meglévő 7 áruházát fogja felvásárolni (ezt tervezte a Wal-Mart is).

Végül sem a francia, sem az USA-beli versenytársa nem kezdett magyarországi expanzióba, és várhatóan nem lép egyik sem a magyar piacra.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]