Carlo Rossi
| Carlo Rossi | |
| Született | Nápoly |
| Elhunyt | 1849. április 6. (73 évesen)[1][2] Szentpétervár[3][1] |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Carl Rossi |
| Foglalkozása | építészmérnök |
| Iskolái | Saint Peter's School |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | kolera |
| Sírhelye | Lazarjevszkoje temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Carlo Rossi témájú médiaállományokat. | |
Carlo di Giovanni Rossi (Nápoly, 1775. december 18.[1] vagy 1777. december 18.[2] – Szentpétervár, 1849. április 6.[1][2]) itáliai származású építész volt, aki élete nagy részében Oroszországban élt és dolgozott. Számos klasszikus épület köthető a nevéhez Szentpéterváron és környékén. Munkái a neoklasszicizmuson belül az empire stílushoz kapcsolódnak.[4]
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Édesanyja Gertruda Ablecher, később Gertruda Lepic, müncheni balerina volt. Rossi 1782-től Párizsban, majd Londonban élt édesanyjával. 1786-ban Charles Lepic francia táncos és koreográfus, az anya új férjé, Oroszországba meghívták.[5] Rossi egy német nyelvű iskolába járt. Nevelőapja barátságot kötött Vincenzo Brenna olasz építésszel. Rossi nála kezdett építészmérnöki tanulóéveket. 1796-ban lett az első segédje, 1800-ban építészsegéd, 1801-ben pedig építész. Majd a firenzei akadémián tanult. 1804 júliusában visszatért Oroszországba. 1816. március 24-én nevezték ki császári építésznek. 1832-ben egészségügyi okokból állami nyugdíjjal távozott, de építészként továbbra is dolgozott különböző kisebb projekteken.
1816-ban feleségül vette Anna Paulsent, akitől négy gyermeke született. 1822-ben, első felesége halála után feleségül vette Sofia Andersent. Vele hat gyermeke született.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Egy faszínház (1806, Moszkva, Arbatszkaja tér), 1812-ben leégett
- Szent Katalin-templom a Kremlben (1808)
- II. Katalin vidéki palotájának rekonstrukciója Tverben (1809)
- Az Anicskov-palota rekonstrukciója (1816)
- Pavilonok sorozata és könyvtár a Gonzaga Galéria felett a Pavlovszk-palotában (1815–1822)
- Jelagin-palota üvegházzal és pavilonokkal (1816-1818)
- A Mihajlovszkij-palota komplexum a szomszédos kerttel és térrel (1819-1825)
- A Palota téri együttes a vezérkar épületével és a diadalívvel (1819-1829)
- A Szenátus tér együttese a Zsinat és a Szenátus (Здания Сената и Синода) épületeivel (1829-1834)
- Az Alekszandrinszkaja tér együttese az Alekszandrinszkij Színház épületeivel, a Császári Nyilvános Könyvtár új épületével (1827-1832)
- A Jurjev-kolostor harangtornya (1841)
- Szent Péter és Pál székesegyház Tallinnban (1841-1845)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 "Большая российская энциклопедия". Nagy orosz enciklopédia (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia. Hozzáférés: 2021. november 1.
- 1 2 3 4 "Dizionario Biografico degli Italiani" (olasz nyelven). Istituto della Enciclopedia Italiana. 1960. Hozzáférés: 2021. november 1.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Росси Карл Иванович, 2015. szeptember 28.
- ↑ "Carlo Rossi, Italian architect in St. Petersburg, Russia". www.saint-petersburg.com. Hozzáférés: 2025. március 7.
{{cite web}}: no-break space character in|title=at position 38 (súgó) - ↑ Ivan Evtyukhin: Carlo Rossi. In: Dizionario Biografico degli Italiani, Volume 88, 2018 (olaszul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 616. o. ISBN 963-9257-14-1
- Celestino Trezzini: Carlo Rossi. In: Historisch-Biographisches Lexikon der Schweiz. 8. kötet: Supplement. Paul Attinger Verlag, Neuenburg 1934, 144. oldal (PDF Digitalisat).
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Росси, Карл Иванович című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Carlo Rossi (Architekt) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.