Carl von Hasenauer
| Carl von Hasenauer | |
| 1880-ban | |
| Született | 1833. július 20.[1][2][3][4][5] Bécs[6] |
| Elhunyt | 1894. január 4. (60 évesen)[1][2][3][4][7] Bécs[8] |
| Állampolgársága | osztrák[9] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | rektor |
| Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia |
| Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
| Carl von Hasenauer aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl von Hasenauer témájú médiaállományokat. | |

Carl von Hasenauer (Bécs, 1833. július 20. – Bécs, 1894. január 4.) a historizmus stílusában alkotó osztrák építész.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eleinte a braunschweigi Carolinumban tanult, majd a bécsi akadémián, aztán járt Felső-Olaszországban, Franciaországban, Németalföldön, Nagy-Britanniában.
Bécsbe visszatérve főképp magas reneszánsz stílusban épített számos nevezetes bécsi magánházat, villát és az udvari múzeumokat (1872–1879), továbbá az 1888-ban megnyílt várszínházat. Gottfried Semperrel közösen épített palotái a bécsi Ringstraßén Bécs jelképeivé váltak. A Bécsi Szépművészeti Múzeumot is közösen építették meg 1871–1881 között. A másik közösen épített fontos múzeumuk – ugyancsak a Ringstraßén – a Bécsi Természettudományi Múzeum volt 1871–1881 között, melyet a "természettudományok katedrálisá"-nak terveztek.
1866-tól a bécsi akadémia tagja, 1868-tól a brit építészek akadémiájának tiszteletbeli tagja volt. Több ízben nyert kitüntetést.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Structurae" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796.
- 1 2 Susanne Kronbichler-Skacha (2017. december 13.). "Hasenauer, Karl". Grove Art Online (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press. doi:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T036837.
- ↑ "abART". Hozzáférés: 2021. április 1..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 11..
- ↑ "berlini Művészeti Akadémia". berlini Művészeti Akadémia.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30..
- ↑ "archINFORM" (német nyelven).
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X