Carl Ludwig Koch
| Carl Ludwig Koch | |
 | |
| Született | 1778. szeptember 22. Kusel |
| Elhunyt | 1857. augusztus 23. Nürnberg |
| Állampolgársága | Bajor Királyság |
| Nemzetisége | német |
| Foglalkozása | erdész, zoológus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Ludwig Koch témájú médiaállományokat. | |
Carl Ludwig Koch (vagy Karl Ludwig Koch; Kusel, 1778. szeptember 22. – Nürnberg, 1857. augusztus 23.)[1] német erdész és zoológus. Elsősorban entomológusként és arachnológusként ismert.
Élete
[szerkesztés]Apja kamarai tanácsos volt. Ifjúsága alatt nagyon hiányos oktatásban részesült, mivel a francia forradalom során Pfalzot republikánus csapatok szállták meg és 1794. július 26-án szülővárosát felgyújtották. Így később kénytelen volt önképzéssel pótolni főleg latin és görög nyelvet illető hiányosságait. Erdőmester nagybátyja tanácsára erdésznek tanult és 1797-ben kezdte meg pályafutását Mölschbachban. Bátyja, Wilhelm ösztönzésére sokat tanulmányozta a zoológiát, fáradhatatlanul kutatta a helyi állatvilágot és megalapozta későbbi jelentős gyűjteményeit. Első kisebb entomológiai munkái 1803-ban jelentek meg. 1805-ben a svábföldi Ursbergbe helyezték át, onnan pedig 1807-ben Bregenzbe, ahol főerdész lett.
Itt elsősorban az ornitológiával foglalkozott, és megkezdte első nagyobb művének, a System der baierischen Zoologie (Bajorország zoológiai rendszere) kidolgozását, amelynek első, a királyi akadémia által kedvezően fogadott kötete 1816-ban jelent meg. 1814-ben a felső-pfalzi Burglengenfeldbe helyezték át, 1818-ban előléptették körzeti erdőfelügyelővé, 1826-tól pedig Regensburgban dolgozott erdőgazdálkodási tanácsadóként. Eközben befejezte művének többi kötetét is, de csak a kétéltűekről szóló kivonatot tudta megjelentetni. 1835-ben közzétette a Deutschlands Arachniden, Myriapoden und Crustaceen ("Németország pókjai, ezerlábúi és rákjai") c. művének első füzetét, amely később 40 füzetre bővült. A neves arachnológus, Carl Wilhelm Hahn halála után 1836-ban ő vette át pókokról szóló művének folytatását (16 kötet 1560 illusztrációval).
Georg Carl Berendt felkérésére Danzigban a borostyánban található pókok, soklábúak és rákok tanulmányozásával foglalkozott, amelyek eredményei 1854-ben jelentek meg Die organischen Stoffe im Bernstein (A borostyánban található szerves anyagok) című műben. Koch utolsó tudományos munkája a kétszárnyúakról, amely mintegy 200 fajt ölel fel (ugyanennyi, általa gondosan készített illusztrációval), befejezetlen maradt. 1846-ban nyugdíjba vonult, hogy teljes mértékben tudományos munkájának szentelhesse magát, azonban még ugyanebben az évben szürkehályog alakult ki a szemén, amely idővel teljes vaksághoz vezetett. Élete utolsó éveit fiánál töltötte Nürnbergben. 1857. augusztus 23-án halt meg.
Kochnak köszönhető számos pókfaj első tudományos leírása, számos közép-európai faj mellett néhány dél-amerikai madárpóké is. Ezen fajok jelölése: C. L. Koch vagy csak Koch. Georg Carl Berendttel közösen számos fosszilis formát is leírt a baltikumi borostyánkövekből.
Bátyja a neves botanikus és orvos Wilhelm Daniel Joseph Koch (1771–1849) volt. Fia, Ludwig Carl Christian Koch (1825–1908) szintén arachnológus lett, az általa leírt európai és más kontinensen élő fajokat az L. Koch rövidítéssel jelölik.
Művei
[szerkesztés]- System der baierischen Zoologie. Nürnberg, München 1816.
- Deutschlands Crustaceen, Myriapoden und Arachniden. Pustet, Regensburg 1835–1844.
- Übersicht des Arachnidensystems. Zeh, Nürnberg 1837–1850. doi:10.5962/bhl.title.39561
- Systematische Übersicht über die Ordnung der Zecken. In: Archiv für Naturgeschichte, Berlin, 1844, 10, 217–239. oldal; biodiversitylibrary.org
- Die Arachniden. 3–16. kötet, Nürnberg 1831–45 és J. L. Lotzbeck, Nürnberg 1848; doi:10.5962/bhl.title.43744
- Die im Bernstein befindlichen organischen Reste der Vorwelt. Erster Band. II. Abtheilung: Die im Bernstein befindlichen Crustaceen, Myriapoden, Arachniden und Apteren der Vorwelt. Nicolai] Berlin 1854; Georg Carl Berendttel közösen
- Die Pflanzenläuse, Aphiden. Lotzbeck, Nürnberg 1857.
- Die Myriapoden. Verlag von H. W. Schmidt, Halle 1863; doi:10.5962/bhl.title.10639
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Wilhelm Heß: Koch, Karl Ludwig. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 16. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1882, 393. o. és köv. (németül)
Források
[szerkesztés]- Rudolf Roesler: Karl Ludwig Koch (1778–1857). In: Oberpfälzer Heimat, 42. kiadás, Weiden 1997/1998.
- A Koch által leírt fajok elterjedése. GBIF
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Carl Ludwig Koch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
