Ugrás a tartalomhoz

Carl Gottfried Neumann

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carl Gottfried Neumann
Született1832. május 7.[1][2][3]
Königsberg[4][5][6]
Elhunyt1925. március 27. (92 évesen)[1][7][8][2][9]
Lipcse[10][7][11][6]
Állampolgárságanémet[12]
SzüleiFlorentine Neumann
Franz Ernst Neumann
Foglalkozása
Tisztségetitkos tanácsos (1909–1925)
Iskolái
  • Altstadt Gymnasium (–1850)
  • Königsbergi Egyetem (–1856, nincs)
  • Luther Márton Tudományegyetem (1856–1858, habilitáció)
Kitüntetései
SírhelyeNeuer Johannisfriedhof, Leipzig[13][14]
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Gottfried Neumann témájú médiaállományokat.

Carl Gottfried Neumann (gyakori névváltozata Karl Gottfried Neumann; Königsberg, Porosz Királyság, 1832. május 7.Lipcse, 1925. március 27.) német matematikus. A matematikai fizika nagy hatású, úttörő egyéniségei között tartják számon. Karl Gottfried Hagen kémikus unokája, Franz Ernst Neumann fizikus-mineralógus fia volt.

Königsbergben (ma Kalinyingrád, Oroszország) született polgári családban, Franz Ernst Neumann és Luise Florentine Hagen gyermekeként. Születésekor apja, az Európa-szerte híres természettudós már hat éve tanított a város egyetemén, mint a fizika és az ásványtan professzora. Az ifjú Carl Gottfried alap- és középiskoláit szülővárosában végezte el. Ezt követően beiratkozott a Königsbergi Egyetemre, ahol tevékenyen részt vett az apja és Carl Gustav Jacob Jacobi által vezetett matematika-fizika szeminárium munkájában. Az egyetemi évek alatt életre szóló barátságot kötött tanáraival, későbbi kollégáival, Friedrich Julius Richelot-val és Ludwig Otto Hessével. Doktorátusát matematikából 1855-ben szerezte meg.

1858-ban felkérést kapott a hallei egyetem matematikai magántanári állásának betöltésére. 1863-ban tanársegédi címet kapott, de még ugyanabban az évben a bázeli, két újabb év elteltével, 1865-ben pedig a tübingeni egyetem matematikai tanszékén vállalt állást. 1868 őszétől meghívták a Lipcsei Egyetemre, ahol 1911. évi visszavonulásáig dolgozott mint matematikaprofesszor. A berlini székhelyű Porosz Tudományos Akadémia tagja volt.

A mindvégig visszavonult életet élő Neumann 1864-ben vette nőül Hermine Mathilde Elise Klosst. 1875-ben felesége meghalt, de a fiatalon megözvegyült, gyermektelen matematikaprofesszor nem házasodott újra.

Neumannban az utókor a matematikai fizika egyik klasszikus alakját tiszteli. Elsősorban potenciálelmélettel foglalkozott, többek között nevéhez fűződik a logaritmikus potenciál fogalmának 1870-es évekbeli bevezetése. Emellett vizsgálta a határérték fogalmát, a Riemann-felületek differenciálgeometriáját, a Dirichlet-függvényt, kidolgozta a mértani sor általánosítását, a később róla elnevezett Neumann-sorokat. Elméleti kutatásaival hozzájárult az integrálegyenletek alkalmazási körének szélesítéséhez.

Neumann pedagógusként is nagy hírnevet vívott ki magának, évtizedeken keresztül adta át tudását a jövő nemzedékek matematikatanárainak. Lipcsére kerülése évében, 1868-ban alapította meg a Mathematische Annalen című szakfolyóiratot, amelynek később egyik szerkesztője volt.

  • Das Dirischlet’sche Princip in seiner Anwendung auf die Reimann’schen Flächen, Leipzig, Teubner, 1865.
  • Theorie der Bessel’schen Functionen. Ein Analogon zur Theorie der Kugelfunctionen, Leipzig, Teubner, 1867.
  • Vorlesungen über die mechanische Theorie der Wärme, Leipzig, Teubner, 1875.
  • Ueber die nach Kreis-, Kugel- und Cylinder-Functionen, fortschreitenden Entwicklungen, Leipzig, Teubner, 1881.
  • Vorlesungen über Riemann’s Theorie der Abel’schen Integrale, Leipzig, Teubner, 1884.
  • Beiträge zu einzelnen Theilen der mathematischen Physik, insbesondere zur Elektrodynamik und Hydrodynamik, Elektrostatik und magnetischen Induction, Leipzig, Teubner, 1893.
  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
  2. 1 2 "MacTutor History of Mathematics archive". Hozzáférés: 2017. augusztus 22.
  3. "www.accademiadellescienze.it" (olasz nyelven). Hozzáférés: 2020. december 1.
  4. Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 10.
  5. "www.accademiadellescienze.it" (olasz nyelven).
  6. 1 2 "MacTutor History of Mathematics archive".
  7. 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Нейман Карл Готфрид, 2015. szeptember 28.
  8. Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  9. "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  10. Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30.
  11. "www.accademiadellescienze.it" (olasz nyelven). Hozzáférés: 2020. december 1.
  12. "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2018. március 26. Hozzáférés: 2018. augusztus 24.
  13. "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven).
  14. "www.bestattung-information.de/partner/neuer-johannisfriedhof-leipzig/".
  • Sadri Hassani, Mathematical physics: A modern introduction to its foundations, New York, Springer, 1999, 620.
  • Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 739. o. ISBN 963-9257-09-5  

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]