Ugrás a tartalomhoz

Carl Friedrich Naumann

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carl Friedrich Naumann
Született1797. május 30.[1]
Drezda[2]
Elhunyt1873. november 26. (76 évesen)[1]
Drezda[2]
ÁllampolgárságaSzász Királyság
HázastársaEmma Amalie Demiani
GyermekeiErnst Naumann
SzüleiCatharina Magdalena Naumann
Johann Gottlieb Naumann
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Friedrich Naumann témájú médiaállományokat.

Carl Friedrich Naumann (Drezda, 1797. május 30. – Drezda, 1873. november 26.) német mineralógus. Johann Gottlieb Naumann zeneszerző fia.

Életpályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1816 és 1820 között a freibergi bányász-akadémián, meg Lipcsében és Jenában tanult, aztán pedig beutazta Norvégiát, ahonnan visszatérve kiadta Beyträge zur Kenntniß Norwegen’s című munkáját. 1823-ban habilitáltatta magát Jénában, s ezután Freibergben tanárkodott. 1842-ben kinevezést fogadott el a Lipcsei Egyetem újonnan létrehozott professzori posztjára, ahol ásványtant és geológiát tanított. 1866-ban titkos bányatanácsossá nevezték ki. Nyugdíjba vonulása után 1870-ben visszatért szülővárosába, Drezdába.

Kitüntetések és tagságok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1845-ben róla nevezték el a Naumannit ásványt.
  • 1868-ban a Londoni Geológiai Társaság Wollaston-éremmel tüntették ki.
  • 1935-ben róla nevezték el a Naumann holdkrátert.
  • 1844-ben a Bajor Tudományos Akadémia levelező tagja lett,
  • 1859-ben pedig külföldi taggá nevezték ki.
  • 1846-ban a Porosz Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Ráadásul ugyanabban az évben, a Royal Saxon Society of Sciences megalapításának évében felvették e társaság teljes jogú tagjává.[4]
  • 1851-ben a Nassau Természettudományi Társaság tiszteletbeli tagjává választották.
  • 1853-ban a Göttingeni Tudományos Akadémia külső tagjává választották.[5]
  • 1857-ben a szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia levelező tagjává választják.
  • 1857-ben tagja volt a Német Természettudósok és Orvosok Társaságának.[6]
  • 1863-ban a Leopoldina tagjává választják.[7]
  • 1870-ben felvették az Académie des Sciences levelező tagjává.[8]
  • 1873-ban beválasztották az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiára.

Művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Andeutungen zu einer Gesteins-Lehre, zunächst in Bezug auf die krystallinische Kieselreihe. Wienbrack, Leipzig, 1824 (Digitalisat)
  • Beyträge zur Kenntniß Norwegen’s: gesammelt auf Wanderungen während der Sommermonate der Jahre 1821 und 1822. 2 Bde.,Wienbrack, Leipzig, 1824 (Digitalisat Band 1)
  • Entwurf der Lithurgik oder ökonomischen Mineralogie: ein Leitfaden für Vorlesungen. Wienbrack, Leipzig, 1826 (Digitalisat)
  • Grundriss der Krystallographie: nebst 3 Kupfertafeln. Barth, Leipzig, 1826 (Digitalisat)
  • Lehrbuch der Mineralogie. Rücker, Berlin, 1828 (Digitalisat)
  • Lehrbuch der reinen und angewandten Krystallographie. 2 Bände. Brockhaus, Leipzig, 1829–1830 (Digitalisat Band 1), (Band 2)
  • Anfangsgründe der Krystallographie. Arnold, Dresden/Leipzig, 1841 (Digitalisat) (2. Auflage: 1854)
  • Elemente der Mineralogie. 1846 (1877: 10., teljesen. szerkessze újra Kiadás Ferdinand Zirkellel)
  • Bernhard Cottaval: Geognostische Specialcharte des Königreichs Sachsen und der angrenzenden Länder-Abtheilungen. (Topographie: Königliche Kameral-Vermessungs-Anstalt, Dresden) Druck I. Williard, Dresden, 1846 (12 Sektionen) (Titel und Legende, online-SLUB)
  • Lehrbuch der Geognosie. 3 Bände. Engelmann, Leipzig, 1849–1854. (Digitalisat Band 1), (Band 2), (Band 3,2), (Band 3,2), (Band 3,3)
    • Lehrbuch der Geognosie. [Paläontologischer Atlas] 70 Blatt, Leipzig, ca. 1852
  • Elemente der theoretischen Krystallographie. Engelmann, Leipzig, 1856 (Digitalisat)
  • Geognostische Beschreibung des Kohlenbassins von Flöha im Königreich Sachsen: nebst einer geognostischen Karte mit drei Profilen. Engelmann, Leipzig, 1864 (Digitalisat)
  • Geognostische Karte des erzgebirgischen Bassins im Königreiche Sachsen. Leipzig, 1866 (2 Sektionen)
  • Geognostische Karte der Umgebung von Hainichen im Königreiche Sachsen. (litográfia) Leipzig, 1871 (online-SLUB)

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "www.ras.ru/win/db/show_per.asp?P=.id-51443.ln-ru.dl-.pr-inf.uk-12".
  2. 1 2 116900377
  3. ↑ "www.geolsoc.org.uk/About/Awards-Grants-and-Bursaries/Society-Awards/Wollaston-Medal". Hozzáférés: 2020. december 21.
  4. ↑ "Mitglieder der SAW: Carl Friedrich Naumann". Sächsische Akademie der Wissenschaften. Hozzáférés: 2024. szeptember 18.
  5. ↑ Holger Krahnke: Die Mitglieder der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen 1751–2001 (= Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen, Philologisch-Historische Klasse. Folge 3, Bd. 246 = Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Mathematisch-Physikalische Klasse. Folge 3, Bd. 50). Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 2001, ISBN 3-525-82516-1, S. 177.
  6. ↑ Mitglieder der Gesellschaft Deutscher Naturforscher und Ärzte 1857
  7. ↑ Georg Amadeus Carl F. Naumann
  8. ↑ "Verzeichnis der Mitglieder seit 1666: Buchstabe N" (francia nyelven). Académie des sciences. Hozzáférés: 2024. szeptember 18.

Forrás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Carl Friedrich Naumann című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Carl_Friedrich_Naumann&oldid=28756649”