Caprera
Caprera | |
Közigazgatás | |
Ország | Olaszország |
Régió | Szardínia |
Megye | Sassari megye |
Község | La Maddalena |
Népesség | |
Teljes népesség | 78 fő |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Tirrén-tenger |
Szigetcsoport | La Maddalena-szigetcsoport |
Terület | 15,7 km² |
Legmagasabb pont | 212 |
Időzóna | UTC+01:00 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 12′ 24″, k. h. 9° 27′ 42″41.206686°N 9.461689°EKoordináták: é. sz. 41° 12′ 24″, k. h. 9° 27′ 42″41.206686°N 9.461689°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Caprera témájú médiaállományokat. |
Caprera egy sziget Olaszországban, Szardínia régióban, a La Maddalena-szigetcsoport tagja,[1] közigazgatásilag La Maddalena községhez tartozik. A 15,7 km² területű sziget legmagasabb pontja a 212 m magas Teialone-hegy. A gyéren lakott szigetet a La Maddalena-szigettel egy töltésút köti össze. A lakosság főleg Stagnali faluban él.
A sziget teljes egészében része a La Maddalena-szigetcsoport Nemzeti Parknak (Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena), amely egy országos jelentőségű tengeri és szárazföldi természetvédelmi terület.
Caprera ad otthont az ország egyik legrégebbi és a Földközi-tenger egyik legnagyobb vitorlázó központjának, a Caprerai Vitorlás Központnak is (Centro Velico Caprera).
A sziget nemzetközi hírét Giuseppe Garibaldi olasz hazafi és tábornok alapozta meg, ugyanis ide vonult vissza, és halála után itt temették el.
Földrajza
[szerkesztés]A szigetet riákkal tarkított gránitsziklás és homokos partok szegélyezik, a belső részeken pedig főleg tűlevelűekből álló erdős területek találhatóak. A Punta Rossa területtől délre eső részek a sziget legvédettebbjei közé tartoznak, itt találhatóak az Andreani-öböl és a Relitto-strand. A keleti partvidék, a Punta Coticcio-i marina és a Coticcio-öböl is fokozott védelmet élvez. A szigeten számos endemikus faj is él.[2]
Története
[szerkesztés]Caprera partjainál számos római hajóroncs található, a szigeten azonban csak századokkal később telepedtek meg, főleg pásztorok. A La Maddalena-szigetcsoport a 18. században katonai jelentőségre tett szert, amikor 1767-ben a Szárd–Piemonti Királyság elfoglalta és támaszpontot létesített a királyi hadiflotta számára. Így biztosították Észak-Szardínia partjait a csempészekkel, a kalózokkal és a franciákkal szemben. A kiépített erődrendszer maradványai ma is láthatóak a szigeteken, így Caprerán is. A 19. században újabb katonai épületekkel népesítették be a területet, melyek stratégiai fontossággal bírtak az olasz hadsereg számára.[3]
A sziget mindenekelőtt Giuseppe Garibaldi itt töltött éveiről vált ismertté. Az olasz nemzeti hős 1854-ben visszatért Olaszországba, és a testvére halála után kapott örökségéből megvásárolta a sziget északi felét. Előbb egy kunyhóban lakott, majd felépíttette a híres „fehér házát”, mely ma múzeumként működik.[4] Később gyermekei és támogatói segítségével megvásárolhatta a sziget másik felét is, mely addig egy angol házaspár, Richard és Emma Collins tulajdona volt.
Kiterjedt birtokán fákat ültetett és gazdálkodni kezdett. A földek művelése mellett tyúkokat, juhokat, lovakat (köztük híres fehér lovát, Marsalát is, aki a ház közelében lett eltemetve) és szamarakat tartott. Utóbbiaknak ellenségei nevét adta, a legmakacsabb például IX. Piusz pápa lett. A házában vele élt családja egy része is.
1859-ben, a szabadságharc hírére elhagyta a szigetet. Végül utolsó éveire visszatért, és itt érte a halál. Garibaldi szobájában az óra és a naptárak mai napig a tábornok halálának időpontját jelzik: 1882. június 2., 18 óra 22 perc. Utolsó kívánsága ellenére holttestét bebalzsamozták, és a ház mögött temették el. Sírköve gránitból készült.
Hajói és tárgyai a házában kialakított népszerű múzeum relikviái lettek. A tábornok szigeten töltött éveiről lánya, Clelia írt könyvet Apám (olaszul: Mio padre) címmel.
Stagnali faluban egy földrajzi és ásványtani,[5] illetve egy tengeri múzeum[6] is működik.
Érdekesség
[szerkesztés]2007. május 12-én a szigetről indult a 90. Giro d’Italia kerékpáros körverseny, így emlékezve a sziget híres halottjára, Garibaldi születésnapjának 200. évfordulójára.
A szigetről Luigi Carnera csillagász kisbolygót nevezett el: 479 Caprera.
Egyik hajdani alkalmazottja visszaemlékezése szerint[7] Batthyány Ilona Garibaldi iránti tiszteletből a szigetről nevezte el a még a férje által épített[8] fürdőt, amiről később az azt tápláló forrás és a Caprera-patak, majd egy tér[9] és egy utca[10] is a nevét kapta Cinkotán.
Galéria
[szerkesztés]-
Gránitsziklás part
-
Caprerai öböl
-
Öböl
-
Erődítmény
-
Növényzet
-
Növényzet
-
Garibaldi szobra
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Caprera szigete. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
- ↑ Természet. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
- ↑ Erődítmények. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
- ↑ Garibaldi Múzeum. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
- ↑ Földrajzi és ásványtani múzeum. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
- ↑ Tengeri múzeum. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
- ↑ Eöri Dénes: A grófnő Cinkotán is gyűlölte a Habsburgokat, beszélgetés a 75 éves, TSZ. nyugdíjas Ganyecz István bácsival, Helyi Hírek 2. évfolyam 7. szám, helyihirek.hu - 1990. július 15.
- ↑ Schmidt Sándor Czinkota geologiai viszonyairól239-342, Földtani közlöny 23. köt. 11-12. füz. - 1893. november-december
- ↑ A XVI. kor. Tanács Végrehajtó Bizottsága javasolja, hogy az eddig el nem nevezett utcák közül, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1974. június 26.
- ↑ Caprera utca, Utcaelnevezési javaslatok Budapest XIII., XVI., XVII., XVIII., XX. kerületében; Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1983. október 12.
Források
[szerkesztés]- Giuseppe Garibaldi Archiválva 2017. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (La Maddalena-szigetcsoport Nemzeti Park) (olaszul)
További információk
[szerkesztés]- A La Maddalena-szigetcsoport Nemzeti Park honlapja (olaszul)
- Clelia Garibaldi: Apám (Mio Padre) (olaszul)
- Caprera - Garibaldi szigete (olaszul)