Núbiai kőszáli kecske

Núbiai kőszáli kecske
	Bak
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Kecskeformák (Caprinae);
Nemzetség:	Caprini;
Nem:	Kőszáli kecskék (Capra); Linnaeus, 1758
Faj:	C. nubiana;
Tudományos név
	Capra nubiana; F. Cuvier, 1825
Szinonimák
	Capra ibex nubiana; Ibex Beden Forsskål, 1775; Capra jaela Griffith & Ham. Smith, 1827; Capra sinaitica Ehrenberg, 1828; Capra arabica Rüppell, 1835; Aegoceros Beden Wagner, 1836;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Núbiai kőszáli kecske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Núbiai kőszáli kecske témájú médiaállományokat és Núbiai kőszáli kecske témájú kategóriát.

A núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Korábban az alpesi kőszáli kecske (Capra ibex) alfajának vélték, Capra ibex nubiana név alatt.

Előfordulása[szerkesztés]

Egyiptom, Etiópia, Izrael, Jordánia, Omán, Szaúd-Arábia, Szudán és Jemen területén honos. Sziklás, sivatagi hegyek lakója.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhosszúsága 105-125 centiméter, marmagassága 65-75 centiméter, testtömege körülbelül 50 kilogrammos. Szőrzete világos vörhenyesbarna, a hátsó végtagok halványabb árnyalatúak. A hasi rész szinte fehér, a farok felső része pedig sötétebb. A bakok mellső lábain és hátán sötét csík található, és sötét szakálluk van. A félkör alakú szarvak fel- és hátrafelé, majd lefelé görbülnek. Jóllehet mindkét nem rendelkezik szarvakkal, a bakoké sokkal nagyobb, mint a nőstényeké. A bakok szarva egészen 100 cm hosszúra nő, és a külső kanyarulaton 24-36 dudor található. A nőstények jóval vékonyabb, rövidebb szarva 35 cm hosszúra nőhet.

Életmódja[szerkesztés]

A sivatagokban egynemű csordákban él, fűvekkel és levelekkel táplálkozik. A melegebb időszakot a magasabban lévő területeken vészeli át, az éjszakát védett helyeken, például barlangokban és kiálló sziklanyúlványok alatt tölti. A leopárd, a saskeselyű és a sasok zsákmányállata.

Szaporodása[szerkesztés]

A párzási időszak a késő nyári hónapokra, főleg októberre esik. 5 hónapi vemhesség után, 1-2 utódot hoz a világra, általában márciusban, melyet még 3 hónapig gondoz. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el és maximum 17 évig él. A párzás idején a bakok nyaka, mellkasa, vállai, lábai felső részé és oldalának a színe sötétbarnára, szinte feketére változik.